...mar az ablakon kinezve tudom, hogy milyen az idojaras, nem tud becsapni a ragyogo napsutessel.A szomszedhaz kemenyebol a fust megdolve, utat torve halad, hideg van.
A parton a viz mellett , nyilt terulet legalabb 6 fokkal hidegebb.Megis jo a seta, a hideg szel kifuj minden foloslegeset a fejembol.Nagy testu kutyakkal setalnak nehanyan, van aki fut.
Az en zsebkutyaim maximum jegkockak lehetnenek ezen kutyak eteleben ebben a levegoben:)
Egy no kozelit a nemet juhaszaval, a kutya jon hozzam , dugja a fejet simogatasra.Megerzik, hogy itthon van kutya es szeretem oket.Simogatom a fejet, es nem akar eleg lenni neki.Mar egy fekete nem tudom milyen fajtaju kutya is kozel er, es beall a sorba, o is simogatast akar.
Simogatom.Folnezek es latom a harmadik kutyat kozeliteni, lassan menekulore fogom, mielott az osszes kutyat vegig simitom a parton:)
Ugy kozeledtek, alltak sorba, es nyomtak a fejuket a kezem ala, mintha kotelezo lenne, mintha idomitva lettek volna..pedig nem, csak meg az allatnak is szuksege van a szeretetre, nem hogy embernek..
Es a kutyak sem tudnak napi simogatas, erintes nelkul elni..ha nem kapjak meg komoly depresszioba esnek...
Egyet sajnaltam, hogy a simogatasaim nem tudtam megorokiteni, olyan pillanat muve volt az egesz, olyan varatlanul ert, de ezek a pillanatok a legszebbek.:)
*foto a netrol
