Sunday, January 15, 2012

az (emberi) viselkedésrõl...


Van abban valami visszavonhatatlanul szomoru szamomra, amikor emberek eltelt idovel aranyosan idegenednek el.
Megelt ,megismeres nelkul azonnal  tularadnak, majd ido mulasaval ellenkezo aranyban egyre idegenebbe valnak.Egyetlen kepzelt hibara varva , pillanat toredeke alatt feledve a jot.
Minduntalan Istent emlegetve az egyszeru napi  emberinek sem felelnek meg igy.

A vegletek viselkedese az oszinteseg hianya.
Ez a taszito, tavolito viselkedesi forma, amit bar az egyen kontrollal, de le nem irtan, ki nem mondottan kontrollalja a masikat, masokat is igy...