az (emberi) viselkedésrõl...
Van abban valami visszavonhatatlanul szomoru szamomra, amikor emberek eltelt idovel aranyosan idegenednek el.
Megelt ,megismeres nelkul azonnal tularadnak, majd ido mulasaval ellenkezo aranyban egyre idegenebbe valnak.Egyetlen kepzelt hibara varva , pillanat toredeke alatt feledve a jot.
Minduntalan Istent emlegetve az egyszeru napi emberinek sem felelnek meg igy.
A vegletek viselkedese az oszinteseg hianya.
Ez a taszito, tavolito viselkedesi forma, amit bar az egyen kontrollal, de le nem irtan, ki nem mondottan kontrollalja a masikat, masokat is igy...