Friday, August 19, 2011
a városi ház...
Par eve , amikor az itteni ingatlan piac kollapszolt, teljesen erteken aluli, es annak is aluli , sikerult befektetnunk egy varosi hazba.Munkaigenyes volt, ami nem tantoritott el, szeretjuk a munkat.
Ha valaki megkerdezi mi a kulonbseg Eszak Amerika es Europa kozott, azt hiszem elsokent eppen ezt hangsulyoznam, itt minden parbeszed a munka korul forog elsokent.A hetvegek, az unnep napok sem mulnak el ugy, hogy ne zugjon a funyiro, ne a kertben szorgosan dolgozzanak emberek.Sok europai orszagba belelattam, ahol a munka az elet, az eles, partik, szorakozasok moge de legalabbis szorosan egy vonalban allnak.Nem tudnam megindokolni miert, a nagy szazaleku lakosok, akiknek masodlagos hazaja van itt ebbe menekulnek?felnek, hogy elveszitik a gyumolcset annak, hogy itt elnek?felnek, hogy hiaba allampolgarok papiron, de megsem igazan teljes ertekuek? nem tudom, csak talalgatok.Az teny, hogy a legvadabb termeszetuek is nehany ev alatt megszelidulnek, levetkozik a hozott , valami felelem folytan kialakult vad, tiltakozo, tagado, tamado viselkedesuket.
Telen kulonosen, hetvegeken, amikor olyan zord, cudar idojaras volt, elmentunk a varosi hazba es csinositgattuk, szepitgettuk.Az a tipusu haz, aminek a foldszintjen uzlet volt, emeleten 6 szobas lakresz.Utananeztem kie volt, es kiderult, egyetlen tulajdona volt egeszen 2000-ig, egy idos neni, akkorra idos, az O szamara epittette az edesapja, valamikor, amikor ez a varos meg ki sem alakult, az ipar itt vert tanyat, a kohok, majd kesobb evek alatt terjedelmesedett ugy ki, vonzotta a munkasokat, a tanyakrol, videki falvakrol elcsalta egy uj eletet kinalva.A neninek egy edesseg-cukorka uzlete volt, az egyik sarokban volt a telefon, ahova sokan utcarol betertek, penzt kellett beledobni, tarcsazni.
Az emeleten az ajtok tetszenek leginkabb, a nappali es etkezo kozott kulonosen a szetnyilo ajto, ezt a reszt en ujitottam fel, de meg nem teljes.Tetszik az erdekes mintaju uvegkocka az ajtoban, 2 hianyzik es mar kitalaltam hogy fogom potolni.A mintat lefotoztam, kinagyitva ra lesz ragasztva( nem papiron) egy uvegre es ugy beteve.Senki nem fogja eszrevenni, hogy hianyzott.
Tetszik a mennyezethez kozeli facsik, ami olyan szeles, hogy az ablaknal allva, akar a poharam is megtartja, tetszik a hamis(elektromos), de megis jo latvanyt ado kandallo, mellette lehet kucorogni telen, amikor havazik kinn, es beszurodnek az esti fenyek az egyeb uzletekbol.
Amiert eppen most irok errol, mert tegnap volt eloszor az , hogy ott jartunk este, es foztem egy kavet.Eddig, ha mentem csak neha megallva munka kozben behunytam a szemem es probaltam elkepzelni akkor hogy elhettek emberek, nagyjabol 80 evet megyunk vissza.
De tegnap, amikor megmagyaraztam a paromnak, a kave szetaramlo, minden zugba beszoko illatat, most eloszor ereztem enyemnek, mienknek es otthonosnak, ezzel az illattal.Ha kinyitom a ketszarnyu ajtot, mar nem elozo arcokat latok, mar mi magunkat, pedig wishful dream, soha nem fogunk itt lakni, most adjuk el...
Amit a legjobban gyulolok a rohano vilagban, hogy amikor vegre megbaratkozom, megkedvelem, helyet szoritok magamban valaminek, valakinek, mar el is veszitettem...
A neni magaval vitte azt az eletet, nyugodtan meg tudott halni meg az ipar zuhanasa elott, az autogyari munkasok tragediaja elott.Csak itt hagyta nekem a kis jeleket, kockakat, amibol megmagyarazhatatlan miert, magamnak ujra epitem azt a vilagot.Nincs gyalogos forgalom foot traffic, ahogy itt mondjuk, emberek autoval suhannak el, es az uj etkezesi forradalom eredmenyekent valoszinu, hogy nem allnanak meg beterni a cukros boltba.Sajat, kulon bejaratu telefonok vannak, az O penzbedobos tarcsazos telefonjat sem hasznalna senki.
Ami kozos maradt ezzel a sok maival, a fake fireplace, beleillik ebbe a sok hamisba...