Wednesday, January 26, 2011
csoda-csinálás tudománya..
Valahogy soha nem szerettem az elhamarkodottan velemenyeskedo, itelkezo embereket, mert a latszat bizony csal, nagyon sokszor csal. Nyugodtan irhatom ennyi ido tavlatabol, kislany voltam amikor idevetodtunk, szerencsere a sok mostohasag ellenere nagyreszet sikerult megorizni. Pl az elso munkam egy deli-ben volt, emlitettem mar, es csak amultak, amikor egy csirket keresre foldraboltam, olyan precizen, mint a hentes.Itteni lanyok a sertes vagy legyen diszno:)hogy ne flancoljak, nem tudtak a csulok hol helyezkedik el pl.
A hosszu bevezeto azert, mert rolam is eleg sokszor nem hisznek el dolgokat.Pl egyszer az utlevelem kellett leadni egy ugyben, es volt benne egy oldal, amit nem akartam, hogy lassanak, fogtam is kiteptem.Mondtam mar, hogy bator vagyok na:)Nem vettek eszre, es senkinek nem okoztam kart ezzel, kulonosen nem magamnak.
Az anyasag azt hiszem akkor a legjutalmazottabb, amikor a gyerekunk szemen rank nezve latjuk a csillogast, ugy nez rank, mint egy csodara, vagy egy csodamivelore. Mint pl. tegnap este.Bar en magam a csodamivelo embereket midnig szakallas, korosabb, nagyon eros ferfiaknak kepzeltem el, de B. korantsem. Tavaly dobtuk ki a mikrohullamsutot, elotte is csak diszkent szolgalt szinte.Az a gyerek, aki csak igy tudja elkepzelni a pattogatott kukoricat, aki csak papirzsepkendot hasznalva es sorolhatnam.. el, no fol, az a gyerek szamunkra semminek tuno dolgokert is csodalni fog bennunket. Vett kukoricat, olyan zacskosat, amit csak behelyeztunk a mikroba es 5 perc mulva kesz volt.Nincs kukorica-pattogtatonk, es nez ram, hogy akkor O hogy egyen kukoricat.Elovettem egy levest szoktam fozni fazekat, ami nem olyan magas, szeles es magas, a fedelet, beleontottem a zacskokbol a kukoricat, es kis mozdulatokkal folyamataosan mozgattam, tologattam a tuzhelyen.Nehany perc mulva lehetett hallani, latni ahogy csoda tortenik, es eleg hamar tele lett a fazek, B.nagyra tagulo szemei lattara..Ugy nezett ram, mintha barmilyen ennel sokkal nagyobb kaliberu csodat csinaltam volna. Ehhez csak az hasonlitott, amikor mamanal odahaza, latta, ahogy levagtam a csirket, megtisztitottam, es porkolt is keszult. Szoval rolam sokan ezt nem feltetelezik, onnan tudom, mert mondjak, mert a lelkem csipkes, mint a haloingem, vagy a nyari pongyolam..de csipkesen is tudunk csodakat csinalni, a gyerekunk szemeben mert egyik legnagyobbakat...
Ezt muszaj volt leirnom csatolva a fotoval, ami kb 6-8 eves, hogy uzenjem a sok csodamivelonek, anyukaknak, lanyoknak, asszonyoknak, esetleg fiuknak, igenis vannak csodak, csak meg kell talalnunk hozza azt, aki hisz benne:) Szep napot kivanok!