En-latom, hogy pokoli faradt vagy, olvasol, elmerulsz benne, keresem a megkezdett konyvem es mondom-Most kicsit kiulok a kertbe olvasni, hagylak-mosollyal kiserem
Te-Ne menj, ne hagyj itt!-hallom meg, de mar egyik labam a kertben.
En-Leulok a kerti asztalhoz, talan 5 oldalt olvasok el, de nem kot le most, pedig izgalmas tortenet. Becsukom a konyvet, es nezem a fakat, viragokat, novenyeimet.Kozben lesem a kerti ajtot, hogy mikor tunsz fel.Maskor ilyenkor mar igen.Varok , mindhiaba, felsohajtok, es bejovok. -Vartalak, hogy jossz utanam es mondod hianyzol-eddig birtam!-mondom affektalo, panaszkodo hangvetelben.
Te-nezel ram, es kozben latom, hogy valoban kimerult , faradt vagy de oszeszeded magad es mondod-Hianyoztal Dragam, egyetlen akadalyom volt, hogy folalljak es kimenjek utanad es ezt el is mondjam-mondod mosolyogva
Mi-osszenezve , halkan, mondhatni faradtan nevetunk.
