Idegen az Idegenben.

"fekete kendők kalapok
pergamen arcok alattuk
s mint a kezek a térdeken
ülnek maguk is félszegen
a velük rozzant egy-rokon
megszuvasodott padokon
ülnek akár egy metszeten
mexikóban vagy messzi fenn
vancouver jólápolt gyöpén
indiánokat láttam én
így ülni ilyen révedőn
reményt már alig rebbenőn
térdükre ejtett két kezük
az életünk az életük
azért mentem oly messzire
belémdöbbenjen mennyire
indiánosodik szemünk
tekintetük tekintetünk
akár egy temetés után
telő vasárnap délután"



Indian rezervatumban jartam tegnap, nem eloszor, de most eloszor beszelek rola, az erzesekrol, amit ebreszt. Kanyadi Sandor kivaloan fogalmazta meg ebben a verse- ben , amibol ideztem, nem tudom felulirni. Eszak -Amerikaban a hiedelmekkel ellentetben az oslakosok nepessege kitartoan emelkedik, evek ota.Ma is szamtalan torzs van, itt hozzank kozel az iroquoi , mohawk.Azt olvastam a Bush adminisztracio megprobalta downsize(leepiteni) a torzseket.Ez meg poennak is rossz elsutni.Leepitek egy gyarat, egy irodat, de egy lakost, aki valahova beszuletett, azt hogy epited le?kerdeztem magamtol, mindhiaba.
Itt a hozzank kozel levo rezervatumokban ki van jelolve a fold, ameddig az ovek, a sajat foldjukon belul vannak elvalasztva, outcasted, mint megturt idegenek.Kereskedhetnek, nem kell adozniuk, egyetlen kedvezmeny, amivel elhetnek az oslakos jogan.A cigaretta olcso, ez volt az indok, bar en nem dohanyzom, en csak mentem , mert erdekelnek.Hol vannak a gyerekkorom indian filmjeit megtestesito szereplok, izmosak, szobor alkatuak, erosek, batrak.Keresem mindahanyszor, mindhiaba.Nem szerencses az almainkat beteljesiteni minden esetben,mondom ma mar, mert elvesztettem azt a reszt, darabokra torte a valosag, a szinte kofa szintre sullyedt batorsag, az ures ,elettelen tekintet, itt ott kapok el nemi erzelmet, megvetes , utalat szikrakat.Nem szeretnek bennunket, latom, erzem, meg a kereskedo szinten nyert penz sem olvasztja, oldja ezt az erzest bennuk.
A parlamentben jelkepesen vannak jelen, de az olimpiakon szep kosztumos party szeru rendezvenykent jo mutogatni Oket, vagy egy egy neves szemely latogatasakor.Olyankor ott vannak, mint rossz gyerek, akit maga ele lokdos az anyja, hogy itt van, O az en gyerekem, igy vannak politikusaink ele lokdosve, rangatva Ok is.
Idegen vagyok ebben az orszagban, mert nem itt szulettem, idegen formaban elnek ezek az emberek, akik nem csak magukba szivtak a foldet, de nekik mesel, beszel a termeszet, a levego, a folyok, a madarak.Van kozosunk, megsem erzem, hogy ettol baratsagok szovodnenek kozottunk, mert embert ma mar tudom, csak a kozos mult az, ami osszekot.Nem tudom kitorolni a jelen fajdalmat, amit a mult arnyekol be, ahogy nem tudom feledni a sajat multam sem, pedig a jelenunkben sok az, ami osszekothetne. Maradok idegen, az idegenben, mert szazszor ez, mint idegen az anyafoldon, azt hiszem.Ezt lehet kezelni, megmagyarazni, megha el is indianosodik a tekintetem.Es kozben bizom es taplalom a remenyt, hogy lesz ez meg mashogy.