Dolgozom.A hajam elorehullik a szemembe, amit idonkent elsoprok, es ezzel a finom mozdulattal bocsajtom ki, a kezkrem szellemet.A hirtelen de megis finom mozdulat szabadjara engedi a csokoladeval illatositott krembol, az illat eletrekeleset.Dolgozom es ehes vagyok.Nem vagyok csokis, nagyon nagyon ritkan eszem csokit de az illat trefat uz velem.A mirage egy valos fenytores, ami ellenben a hallucinacioval , letezik, bar nem a valosagosat lattatja, csak valami valosat tor meg, es a feny jatszik velunk.Velem most illat formajaban jatszik, mar majdnem a kezfejembe harapok, amikor elvisz, egy oceannyira- budai kis utcaban setalunk, fagyizni viszel .Lassan, kenyelmesen, raerosen bandukolunk, idonkent a vallunk osszeer, mint egy harangjatek, bim bam, bim bam. -Latod Agnes, nalunk ilyen is lehetseges, -mutatod a mirázs feliratu vendeglot, nem mirage, hanem kiejtes szerinti iras.Azt hiszem nem mondtam el, mert akkor ott talan nem tudtam megfogalmazni , de nekem tetszik ugy.A zs lagyabba teszi a szot, kedvesebbe, mint amilyen maga egy mirazs is lehet.Ettol a felidezestol a hangod jatszik velem, nem nem hallucinalok, hangmirazs, ahogy mondod- Szeretem, ahogy ejted a cs betuidet, szinte szetesik, ha tehetnem radioba tennelek, es csupa cs betus szavakat fogalmaznek kored, a kiejtesed kore. Innen mar csak egy szemhunyasnyira vagyok attol, hogy teged , temagad lassalak.Pedig csukott szem mogott sotetseg lapul, mintha egy lampat kapcsolgatnank, de abban az alkonyati fenyben latlak, ahogy jossz es mosolyogsz, ram.A mosoly nem mirage, mert az alkonyatban nincs ami csaljon a nem letezo fennyel, ez egy valodi mosoly egy mirazsban, igazi varazs.Sokszor mondtam, hogy varazslo vagy Te, de az is lehet en vagyok elvarazsolt egy mirazsban.Kiegeszites:Az a szerelem, ahol csalodas utan megbocsajtunk, utana az is egy mirazs, mert megtorik, es a megbocsajtas utan az erzes mirazsat latjuk, de mar nem ugyanaz, mert egyszeruen nem lehet ugyanaz.Lehet rosszabb, vagy jobb, de ugyanaz nem.
