B. van a kezemben furdes utan, felig lehullva vallan a torulkozo, es egeszen veletlenul a szoba fali keresztje alatt allunk.Annyira szeretem azt a kepet, tudatosan sem lehetne jobb beallitas.
Amikor kedvetlen, szomoru vagyok nezegetem a regi kepeket, a kicsi koriakat, simogatom a kis pofijat, es nem latok szebbet, hozza hasonlot.Minden eltorpul arra az idore.
Volt egy fagyitolcser alaku, vilagitos feju babaja, ami esti imat mondott..nagyon szerette, szerettuk.
Nincs abban semmi bun, ha egy anya elfogult...
*ez csak egy helyette foto, a pofija imadnivalo(nekem:)
