Vasarnap este elugrottam, persze nem szo szerint, kocsival , penzt kiutni az ATM -bol , B.zsebpenzet.
Az utcank vegen 2 bank is van, nem kell bemenni, kocsival is at lehet hajtani.Mennek en, de idos par all tanacstalanul az automatanal.Parkolok, kiszallok, kerdezem, hogy segithetek e valamiben.
Neznek ram elveszetten es , mint kesobb kiderul horvatok, ennyit ertek a beszedjukbol, mert nem tudnak angolul, en meg nem tudok horvatul.Azonnal bizalmukba fogadnak, nem tudjak kezelni a gepet.Mikor elmondom, hogy magyar vagyok szuletesemet tekintve, szinte ragyognak a boldogsagtol, a PIN kodjukat is ram bizzak.Kiutom a penzt, es a neni megragadja a kezem es megcsokolja.Szeretek segiteni mindig, de ritkan hoznak zavarba, ilyen szegyenlos zavarba.
Ez a zavar visszaropit negy evvel korabbra, repuloter, Toronto.A transitban vagyok , keresem az en beszallo-kapumat, amikor meglatok egy fekete ruhaba oltozott nagyon oreg nenit es bacsit.Megallok es nezem, ahogy allnak es kapaszkodnanak egy tekintetbe, aki segitene nekik.Olyan benyomast keltenek, mintha valaki ott felejtette volna oket, es a repuloter korejuk epult.Nagyon nagyon elveszettnek tunnek.A neni tekintete kapaszkodik az enyembe, jot lathat, mert ahogy kozel erek mar a kezemben is van a beszallo kartyajuk, utlevelestol.Beszelnek , mutogatnak a kartyara.Mutatom, hogy jojjenek, igazodom a tempojukhoz.Odaerunk a megfelelo szamu kapuhoz, mutatom nekik a kartyan, es a kapun, hogy azonos a szam.Mutatom , hogy hany orakor kezdodik a beszalllas, es keresek egy orat a falon, mutatom az akkori idot.Leultetem Oket, es elmutatom az oran a papiron, hogy amikor ennyi az ido, hova alljanak.Igy leirva bonyolult talan, de nehany mozdulat es sok mosoly , nehany perc az egesz.A neni halas, a bacsi ugy csinal, mintha haragudna, amiert O , mint ferfi nem tud kiigazodni, es nezzem el neki, nem az O hibaja.Megnyugtatom egy vall erintessel.Intek, hogy en ott leszek, ha valami baj van, intsenek.
A neni megragadja a kezem es megcsokolja.Zavarban vagyok, erzem, hogy pirulok.Pedig csak magam elott vagyok zavarban, az emberek ugyanugy sietnek kozonyosen, mint elotte.
