Sunday, May 22, 2016

a parton...

 Hosszu ido utan  megint ramtort az a megmagyarazhatatlan erzes, ami regen olyan gyakran ....amikor  vilagbolkimenos  a hangulat, (a kiskacsak latvanyanak  ellenere):( pedig mar nagyon ritkan szokott elofordulni.Ilyenkor elmegyek a partig, ahol a hullamok eszembe juttatjak mar reg kimentem a vilagbol.Na es feledtetik is a rossz erzest.Egy orgonacsokorral jottem haza.Milyen szerencse , a parton   harom bokor van, mashogy helyezkednek el, maskor is nyilnak.Az egyiken meg bimbo sincs.Senkit nem erdekel, csak en beszelek hozzajuk.
Szeretem azt hinni a partrol: nobody's but mine..senkie csak az enyem...olyan, mintha kepzeletben kiszelesitenem a kertem,a faim, bokrok, viragok egesz elszortan talalhatok.De az enyemek..kepzeletben senki nem veheti el tolem:)









3 comments:

  1. Látom sokan szeretik a partot, de nem csoda! Én is ott tölteném az időmet gyakran.
    Kérdeztem már,de nem emlékszem: milyen messze is van a házatoktól?
    Puszi!

    ReplyDelete
  2. Direkt leultem egy padra irni, es lefotoztam azokat akik elmentek a fa elott:)akik erdekesnek tuntek, mert sokkal tobben voltak most.Jo ido van vegre.
    Eros 5 percre van tolunk a to.

    puszi:

    ReplyDelete
  3. Elnézve a fotókat, engem is megfogott a vonulás. Most az útra én is vittem a naplóm, szorgalmasan jegyzeteltem is esténként.

    ReplyDelete