Friday, July 9, 2010

Az élet apró örömei.




Egy nap örömei, csokorba kötve.

A lifthez erkeztem, ahol mar all egy 60 koruli no, kicsit himbalja a folso testet olyan varakozosan, talan eszre sem veszi.Ram mosolyog, koszonunk. Allunk es nezunk miden iranyba.A no elovesz egy csomag cukrot, olyat, amik szemenkent is papirba vannak csomagolva. -Megkinalhatom egy cukorral?borsmenta izesites -tartja elem udvariasan.Nagy meglepetesemben elfogadom, Hozza hasonloan szep lassan kibontom, eloszor az egyik veget,masikat, szet hajtom es lassan a nyelvemre teszem.Meg soha nem izleltem, bar teaban is imadom az illatat.Nem vagyok edesszaju.Mire megerkezik a lift, megtudom, hogy a holgy utalja a nyarat, ilyenkor hibernal.Igazan csak a tavaszt es az oszt szereti.A liftben mar sokan vannak, vege a parbeszednek,amint belepunk.Magamban mosolygok, mert legtobbszor leszaladok, nem varok liftet.Cukros varakozas volt, borsmenta izzel, gondolom vegig, mire nyilik az ajto, kiszallok.



Az itteni szeszelyes idojaras miatt eleg sok gyumolcs bizony evekig kimarad.Klasszikus kedvencem a ribizli.Talan ha ketszer lattam uzletben, amiota itt elek. Ma egy kedves valakim, a kezembe nyomott egy dobozzal, minden elozetes nelkul.Telefonon beszeltunk, meg sem emlitette, csak atadta es vigyorgott az oromom lattan. Mamamnak 2 bokor volt, hatalmasak, es csak nekem volt azt hiszem turelmem ott allni es leszedni es kozben enni is.Az iden ultettem ket bokrot en is, de meg kicsi, varom a tavaszt, nekem lesz e ribizlim?Addig boldog vagyok ezzel a tallal is.






Sokaig kacerkodtam , a szalmakalapokkal, mert imadom a kertem, es neha jo lenne, amikor olyan nagyon tuz a nap meg este is.Besetaltam a kedvenc uzletembe es mintha nekem tettek volna oda.Rajta volt a nevjegyem:) Fius , sarga szinut nem szerettem volna, mert a szomszed pasinak is olyan van.Osszeneztunk a kalappal, es nem tudom melyikunk vegzete ez, de mar itt van, az en birtokomban.Lanyos kalap, es azt hiszem meg soha hasonlot sem lattam.


Imadom a novenyeket, teljesen mindegy milyen, csak zold, vagy szines mezei is akar, de ami a legboldogabba tesz, ha en ultetek es nevelem. Egyszer mar probaltam mini , benti narancsfat es citromot.Sajnos koltozes miatt elpusztult.Talan ezert is kotodom, mert a noveny is megsinyli, mint az en lelkem. Hetekkel korabban ismet nekifutottam, ultettem citrom, narancs-magot.Elokeszitve, ahogy anyukamtol lattam gyerekkoromban.Szaritottam es amikor ugy gondoltam mar itt az ido, elultettem.Es vartam.Mint egy 5 eves gyerek ugy szaladgaltam az ablakhoz naponta nezni, hogy bujik e mar. Egyre csalodottabb es csalodottabb lettem, mar le is mondtam arrol, hogy sikerult.Aztan elfoglalt voltam es nem is vettem eszre, hogy napokig nem neztem, egeszen maig.Sikitottam oromomben attol, ami fogadott.Lesz mini narancs es citromfam ismet:)

3 comments:

  1. Hú, most megkívántam a ribizlit én is (most veszem csak észre, hogy milyen fura szó ez). Nekünk is volt otthon. :)

    A kalapod vagány! Nagyon - nagyon sokáig használd egészséggel, boldogságban.

    A narancs és citromfa miatt picit irigykedem, én is szeretnék nagyon. Minden gyümölcsöt szeretek. Amilyen szeretettel írtál róla, biztosan sokáig szép lesz Neked!

    ReplyDelete
  2. Majd elokeresem a korabbi narancsfa fotojat, hogy lathasd milyen is:)
    Mar komoly malnasom is van, amit 3 pici bokorral kezdtem, a ribizlire nagyon kivancsi leszek.
    Koszonom a jokivansagot, szep hetveget Neked:)

    ReplyDelete
  3. Köszönöm Ágnes!
    A találkozót meg majd akkor megbeszéljük, amikor aktuális lesz. Nálunk sosem lehet tudni, hogy mit hoz a másnap, így biztosra bármit csak nagy ritkán ígérhetek....

    ReplyDelete