a házak...

 Azt vettem eszre ilyenkor oktoberben olyan, mintha hosszu ebredes utan  setalna az ember.Mintha eddig aludt volna vagy csukott szemmel holdkoroskent jarkalt volna....most nyilik tagra minden szempar, a szinekre, a lombokkal eltakart reszeletekre.

Mindig ugy erzem valami szabadteri kiallitason vagyok, barmerre fordulok festmenyszeru szepseg kinalja magat, amit maga a termeszest festett ilyen tokeletesre.

A hazak bejaratai feloltoznek, mikozben a fak, lombok vetkoznek.
Azt gondolom sokat elarul a haz lakojarol is egy egy kompozicio:) 

* a kepeket a kozelemben keszitettem, az elso foto lett a legkedvesebb valamiert.:)