Az elmult het a bucsuzas jegyeben zajlott, zajlik.A blogomban nehanyszor emlitett lengyel barati csalad 15 ev utan visszatelepszik Varsoba.Eltek Gorogorszagban,Brooklyn New Yorkban, es most visszaternek, haza..Kislanyuk altalanos iskolas,alsos, akinek egy szamara kedvezobb , konzervativ oktatast valasztanak ezzel igy.Megertem oket, hasonloan cselekednek, de ha nem tudnek koltozni, akkor itthoni oktatast vallalnek inkabb.
Kisse szomoruak vagyunk, mert bar letezik a kapcsolattartas ma mar sok formaja, de az megsem olyan, mint egyutt sutni fozni, beszelgetni.Az oromok, problemak masak lesznek, mar nem fogunk tudni ugy hasonulni mint eddig.
A tema mindig vonzott, akar ha csak rolunk szol is, az erzelmek boncolasa, elemzese, cincalasa.Innen visszatekintve olyan, mint egy idovonal , amit az iskolaban tanultunk, rajzoltunk.Nagy szoval elve, a mi tortenelmi idovonalunk....hany es hany elo pelda tulekszik fejben..
Volt nehany olyan hazaspar akik eljottek es soha tobbe nem neztek vissza.Meg a valluk folott sem.Kerdesemre, miert nem?
"Ha nem elhettunk ott ahol szulettunk, miert latogatnank?"..volt a valasz
Egy ausztral szulo elmondasa szerint a szulei vittek ki, kisgyerek volt, majd tobbszor hazavittek latogatoba, nyaralni...osszezavarta, felkavarta, sehol nem volt otthon..megfogadta, ha csaladja, gyereke lesz, soha nem viszi haza...igy is tett.Ugy latja a gyerekeinek jot tett vele.
Aztan itt vagyunk mi, igy irok rola en a kezzel irott naplomban.
" Azt hiszem az elso generacionak a legnehezebb, bar nem jelentem ki teljesen hatarozottan.Nekunk kell megbirkozni a nyelvvel, a munkaval, a hazhoz jutassal, a szokasokkal, a legerosebb honvaggyal, ami neha olyan foku, hogy nem is erted mit miert csinalsz.Az erzes elhomalyosito , foleg a latasod.Tanulsz, tanulsz, de csak testben vagy jelen, az erzelmeid visszahuznak, odakotnek, mint valami pokhaloszeru valami, ugy behaloz, olyan szoros.Nem is erted, de allampolgar leszel, mondod a szavakat, amit mondatnak veled, de ott akkor nem fogod fel a sulyat.Csak azt latod hamarosan utazni fogsz, mesz haza...es amikor ott vagy, otthon vagy..nem erted miert valtozott meg minden, amig tavol voltal..miert nem maradt ugyanugy, miert nem vart vissza, porosan pokhalosan, mint benned az erzelmeid..Telnek a napok, azt veszed eszre eltelsz, kezdenek hianyozni az itteni uj szokasok, izek, baratok meg a nyelv is hianyzik mar.A magany, amirol nem is tudtad hogy letezik annyira reszedde lett.A magany harmoniaja is szeretheto, elheto.Az a mondat, hogy meddig maradsz a repuloteren hangzik el, serto,fajo is de mar szamolod a napokat, visszavagysz.Aztan idovel a gyermeked is elhozod, nem is tudod de megfertozted a csalad, a hovatartozas, az eredet, benne is taptalajra lel.Hozod viszed, ocean folott elni, mar mindig a tavolsag legyozesen agyalni, ami persze nem sikerul.Otthon vagy itt is ott is es sehol sem igazan.Orulnel ha valaki dontest hozna helyetted.Majd eler a periodus, amit eddig mastol hallottal..nem vagysz..mar csak arra vagysz, allandosuljon az eleted valahol, bekeben, nyugalomban.Igy vagy ugy az utazasok felkavartak, felfalnak.Elerkezik az a pillanat is, amikor utazasra gondolva osszeugrik a gyomrod, blokkol a fajdalom, ami valamikor ott vert tanyat.Nem akarod mar atelni, erezni ujra.Nem akarsz egy-ket hetes hazafi lenni,vagy vendeg ott, ahol otthon vagy."
Bar az is lehet csak en vagyok ennyire hypererzekeny.
