A parttal erzem igy mostanaban..egy ideig kerultem, melloztem, nelkuloztem..nem hianyzott.
Most viszont szinte naponta latogatom, szepsegere racsodalkozom.. a mozdulatlan viztukorre, madarak furdozesere, napkeltere..
A kedvenc hazam eppen elado, de nem mutatok erdeklodest mivel nem a viz oldalan van, a masikon..mindig megallapitom a parti hazaknal mennyire nem rendes az ut msik oldalan lakokkal szemben..ha rajtam mulna csak egyetlen sor haz lenne, a viz mellett, ahova ki lehet szaladni barmikor.
A kek haz piros szekei tetszenek a legjobban..ugy nez ki, mintha soha nem laktak volna meg..pedig igen, ha rovid ideig is...en is csak rovid ideig szeretnem..minden addig jo, amig lelkesedessel eljuk meg.Ha naponat latnam a napkeltet, vizet, olyn megszokotta valna , mint a kozeli kavezo , az elotte ulo emberek..mar oda sem figyelunk, de szemunk sarkaban barmikor elohivjuk.
A part igy jo, ujra kozel kerulve:)
