Monday, September 18, 2017

megint hajnali...

Ujabban megint rendszeresen hajnalban ebredek ,kevessel negy utan..aztan erovel tartom vissza magam, hogy kijojjek, mert irni csak az asztali gepen szeretek.Ezek a billentyuk masak, irogephez hasonlo erzest adnak, valamiert azt nagyon szeretem.Volt irogepunk de fogalmam sincs mi lett vele, hova lett.
Az utobbi idoben rengeteg beszelgetesem alakul ki, szolitanak meg emberek..ugy vannak ezzel a kutyaval a vallamon zart taskaban, mint aki csak egy indokra vart, valami kozos pontra, hogy beszelhessenek.Mar harmadik no mondja az elmult nehany hetben, hogy o az allatokat jobban kedveli...ezt kisse mokasnak talalom, mert nekem mondja az embernek es bar tudom, hogy altalanossagban gondolja de megis muris .
Valahogy mindig sok bizalmat kaptam, talan olyan az arcom a nezesem, tudjak elmondhatjak soha sehol nem fog visszakoszonni amit elmondanak.Vagy csupan egy merfoldko vagyok, ahova megerkeztek letenni egy egy nehez csomagot, elmeselik es konnyebbulten mennek tovabb.
Rengetek tortenetet orzok, gyonyoru arcokkal, mind mashogy viselkedett mikozben meselt.
Nem is tudja akkor az ember, hogy ezek a tortenetek, arcok nem csak kiserik, de epitik, formaljak ot magat is, a hallgatot.
Mindig szerettem a hajnalt, ahogy szep lassan epulve ebred a varos, nepesul be az utca, foleg autokkal..gyalogost nem nagyon lehet latni.
Tegnap lattam egy kb ket eves kislanyt feher tull ruhaban,  gyonyoru fejdisszel, hatalmas rozsaval es egy hatalmas napszemuveggel, ami szinte teljesen takarta csoppnyi edes pofijat...aztan a kocsiban ulve vartam a pirosnal es hatalmas vadliba csapat huzott el elottem, egesz mely repulesben..gyonyoru latvany volt.
Jo ilyen kizokkento pillanatokra visszagondolni.



*foto a netrol, feher ruhast nem talaltam  es a fejerol a virag is hianyzik, de tunderi igy  is:)
Audrey Hepburn kosztum