vannak mondatok...

...melyek elhangzasukkor gyomor folott utnek, levegot sem kap az ember, csak nez, fejet razza, olyan hihetetlen .

"en buszke vagyok a magyarsagomra, meg arra is,  hogy feher vagyok
azt is gondolom, hogy egyetlen embernek sem lenne szabad elhagyni a hazajat"-mondja duhosen, indulattal,  olyan semmi ellenkezest nem turoen, ervek el sem erik

Talan igaza van..aztan a nehany mondat buvoleteben jar kel az a masik ..
valahonnan megint az a Rocky filmes  mondat jut eszebe, a nem tudja hanyadik reszbol..az apja mondja a fianak:
tenyeret maga ele nyujtva  mutatja..amikor szulettel elfertel benne, ekkora voltal csak ...nem volt olyan a vilagon amit meg ne tettem volna erted..  arra mar nem emlekszik az a fiu mit mond az apjanak, mindegy is, valami lazadost, valami szembeszegulost valoszinu.

A fiatalsag velejaroja a lazadas, a dacolas, az azert sem ugy, hanem majd megmuatom en hogy..

Azt hiszem kellenek ezek a majdenmegmutatomok, sokat lenditenek a vilagon, minden szempontbol..ugyanolyan sokat artanak is sajnos a csaladon belul, a kapcsolatokban, abban a legszukebbekben, amiben mindenki ugy kepzeli annyira kozeli, hogy barmit szabad, barmi megengedett..talan igen...es megis, ennek ellenere annyiszor viszhangzik fejben az elhangzott, hogy neha elkelne azert a tapintat is...vagy akkor nem szuletnenek ekkora mondatok? nem tudom, de az is lehet nem is akarom tudni csak azt a  verset eolvasni meg es meg, mert gyonyoru..:)

Kányádi Sándor : ELŐHANG

vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül

KÁNYÁDI SÁNDOR: ELŐHANG vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül (1982)

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

KÁNYÁDI SÁNDOR: ELŐHANG vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül (1982)

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.