Az egyik szamomra kedves filmben mondja a noi szereplo..mar hatszor ferjhez mentem, mind valami mast adott , szeretnek meg egyszer, utoljara fejzhez menni.
Megszamlalhatatlanul sokszor koltoztem mar, de meg szeretnek, talan tobb, mint egyszer is.A francia tartomanyban szeretnek elni hosszan, ahol a nyaralo van.A kisvarosban alig beszelnek angolul is, ketnyelvu az orszag es megis ugy kell eloszedni egy szemelyt, aki tud.De mindenutt, a legkisebb uzletben is van valaki minden alkalommal.Meg csaladon belul is, ha a ferfi nem, akkor a feleseg vagy a gyermek egeszen biztosan beszel.
Pedig mar jo itt , mar a hazat is egesz mashogy latom..az ut masik oldalan nyilik egy egeszseges etkezesu kavezo, mellette egy uj kori koveket, szappanokat, fustoloket arulo igzan szinvonalas uzlet nyilt.Meg egyikben sem jartam, csak innen az ablakbol csodalkozom ra idonkent.
Megszerettem a hazat , a ferjem betegsegeben vedelmet adott, biztonsagot..korabban nem tudtam ilyen szinten atgondolni.Valoban lelke van a haznak is, a benne levo targyaknak is a szemelyekrol nem is beszelve:)
Ha megis elkoltoznenk, mivel egyelore csak az en fejemben letezik ez az egesz, jo lesz szepen , jo erzessel gondolni vissza...minden tuske kihullott ami az idekoltozessel alakult ki bennem...kesore jar, iedeje megkeresni a parnat ..ahogy Dennis mondana..joejt nekunk:)
