Ma vettem eszre,hogy viragzik a menta, megprobalom a magot megszedni.Nagymamam remego keze jutott eszembe, ahogy csomagolgatta a magokat, iras nelkul, ranezesre tudta melyik mi.Neki mindig kikelt , ujabb termest adott.
Ami jo es amikor jo valami, az gyorsan elmulik, gondolom el.Nem csinaltam egetvero dolgokat, eleg sokszor csak terveim voltak, almaim, aztan a mindennapok kiteroi magukkal sodortak, csak azt vettem eszre mar az iden elmarad.
Kezzelfoghato tervem meg legalabb egyszer ulni a parton, leteritve kockas pleddel, szurcsolni a cappuccinot es nem gondolni semmire csak a pillanatra, ami van.Nezni a Napot ahogy elobujik, a viz folott kozel vonulo madarsereget, hallgatni a siralyokat.Beszivni minden hangot, illatot, a latvanyt, eltenni, mint egy kagyloban, hogy barmikor a fulemhez tartva halljam a nyar lagy sajatos zajat.
Minden nyar kulonbozo es megis ugyanaz, abban ugyanaz, hogy kulonbozik.Nem hittem volna el, ha valaki 5 eve azt mondja, hogy itt, ebben a sarokban fogok irni az elmulo augusztusrol, de megis valosag, szinte foghato...
* foto: tavalyi augusztusi en krealmanyom