Szomoru mosolyt erzek szam sarkaban, talan nem is latszk, csak en erzem.
Tegnap ebredtem ra a felismeresre,hogy Lola mar soha nem szalad felem, nem is jon hozzam magatol, azzal a borzaszto rajongassal, szeretettteli tekintettel, amivel mindig vart, mindig keresett.Tegnap lattam meg a szomorusagot a szemeben, ugyanazt amit erzek a szam sarkaban.Az uj kutya bearnyekolta mindennel tisztabb , oszintebb ragaszkodasat. En eddig is ugyanugy torodtem , keresem, simogatom, szeretgetem, de a tekintetet csak most lattam meg.Letaglozott, mert nagyon bant.A tavasszal latott film, aminek a mondandojat le is forditottam, verskent elmondtam, szo szerint megtortenik most velem.Az a semmi nem hozhato vissza, semmi nem lesz ugyanaz tobbe.Jobban kell figyelnem Lolara, meg ennel is jobban, mert O az en kutyam, Csilie meg en vagyok.Pandat nem viseli meg, a fontos, hogy megkapja belolem a maga reszet, o nem lelkizik.A madarak a hangombol semmit nem veszitettek, igy ok is boldogok sertetlenul.
Hosszu hetvegenk van, tegnap vendegek, grilleztunk.Minden jo, minden szep, ez a nyar is nem csak a leszukitett hetvegem, es persze ilyenkor van az, hogy az ember nem tud csak szepen elegedetten orulni, hanem keresi azt, ami nem jo.Lasd kutya, vagy eszembe jutott, hogy mar soha nem irok hajnalban..vajon miert?Miert mulik el ami jo, miert engedjuk?
Szombaton voltam a portugal halas zoldsegesnel, ilyenkor mindig elmegyek, mert csak ok arulnak tokot fozelekhez, csak ilyenkor 2 hetig.Allok, fizetek a nonel, beszelgetunk, amikor meglatom a feje mogott a kepet, rozsafuzer rajta..in memoriam...az ember nincs felkeszulve szinte soha, hogy mi fogja megerinteni de olyan felrazosan.Rakerdezek, meseli, hogy tavaly vesztette el, 42 ev hazassag utan a ferjet 61 eves volt..az orvos csak kozolte, hogy 2honapja van es marciusban el is ment..aztan meg jo nehany hasonlo koru embert emlit az asszony, akik igy hirtelen elmentek..szerencsere a lanya szereti csinalni az uzletet, mert igy o is itt van vele, kulonben csak otthon ulne..a ferje hianyat nem tudja potolni, osszenottek.
Aztan meselem en is a magamet, amiert melyen erint..akkor voltam beteg, azt javasoltak a friss hal evese sokat segit, tegyem le a voros hust.Addig sem ettem sokat de azota egyaltalan nem.Korbetelefonaltam, a ferjenek volt friss makrelaja, nem fustolve, nem konzervalva, friss.Igy ismertem meg, mentem nehanyszor halat venni.Egy pici ember volt, tolem fel fejjel alacsonyabb, de egeszesegesnek tunt.Tehat o segitett, a lanyuk mar akkor is ott volt, emlekszem o ajanlotta a halhoz a szoszokat, amit persze csak egyet udvariassagbol megvettem de nem ettem.Nem tudom, hogy a haleves, vagy az uj gyogyszer, vagy a gyogyulasi vagyam segitett de en egeszen meggyogyultam, mig o, akit egeszsegesnek hittem, tavaly elment.A rozsafuzeres foto meg egyszerun tobb, mint szep, nagymamas hazra emlekeztet, az asszony megengedte, hogy lefotozzam.
Hazafele valamiert Clint Eastwood filmje jutott eszembe, a hereafter, a halalrol es az eletrol szol.Idegesitett amikor neztem, de most ujra megnezem.Pedig szeretem Eastwood rendezeset, szeretem a fiatal cowboyos filmjeit is.B. mindig megajandekoz bennunket karacsonykor gyujtott valogatassal.Az altala rendezett filmeknek van uzenete, maradando.
Reggel 7 mult, a ferjem kavet daral, ami azt jelenti unja az irasom(mivel ezer eve nem fozott kavet itthon, en nem iszom), hogy nem szolhat hozzam:) megyek mar na...
*rozsafuzeres emlekezes, one of a kind
