Saturday, November 30, 2013

potluck..


...kesore jar, de meg november van, es bar annyi mindenrol szeretnek irni, a szep adventi kalendariumrol,amit most fejeztem be. Kulonlegessege lett, hogy a tintaba  martos tollammal irtam fol a szamokat.Irhatnek a napok ota tarto -13 -15 fokrol, arrol is, hogy Pandanak gyermeke van, hajnalonkent jon hozza, akkor kell kiengednem, es olyan erzesem van mintha Bambit neznem, amikor az erdoben talalkozik az apjaval.A halmozodo karacsonyi erzesekrol, pillatanokrol.Most megis csak egyet rogzitek, mert soha nem latott-elt erzes, egeszen uj elmenyt ado volt, a potluck karacsonyi ebed a kerteszetben.
Lenyeget tekintve olyan ebed, ahol mindenki maga hoz etelt, ami lehet salata, foetel, vagy desszert, edesseg.Egy lap ki volt tuzve az ebedlobe, elore kellett beirni ki mit fog hozni, melyik kategoriaban.Meg soha nem vettem reszt ilyenen.Jeloltem magam a salataknal,  svedgomba salataval, es a desszertnel egy ananaszos tortaval.
Elozo nap elkeszitettem, mint masok is , reggel amikor bementunk leadtuk, hogy hutoben elhelyezzek ebedig.Sokan lassu kuktaban hoztak foetelt, ok bedugtak a konnektorba.
Ebedidoben mindenki elrendezte a sajat etelet, izlesesen talalo edenyben.Egy egeszen hosszu asztal volt teritve nekunk, es kulon az eteleknek, mindenki maga kedvere valasztott, szedett.
Majd leultunk a hosszu asztalhoz, ettunk, beszelgettunk egeszen csondesen, majd ujra szedtunk, es ujra:) a tortam eleg gyorsan elfogyott, senki nem felejtette el megjegyezni mennyire finom volt, harman a receptet is elkertek.
Az asztal, ahogy korulotte ultunk, (ahogy korulottunk a mikulasvirag erdo tuzpiros kavalkadja)olyan hangulatot adott, zart be, amit soha nem fogok elfelejteni.Amikor csak megelni lehet a pillanatot, es utolag korbeirni, de meg sem kozeliteni az erzest amit adott.Amikor erzed, hogy ott lebeg az asztal folott valahol valami, valami levegoben vibralos melegseg.Amikor minden olyan bekes, joerzest ado, szeretetet.

Igen, azt hiszem ilyen a karacsonyi pillanat.

* foto a netrol