-Miert pityeregsz?-kerdezi a ferjem
-Mert ugy erzem a valtozasok , amik egyeduliek voltak, amelyekre szamitani lehetett, mar azok sem ugyanazok, megvaltoztak-sikeredik egy ferde mosoly a mondatom vegere
21 evig operalt a video kolcsonzo, ami nem egyszeru berlest jelentett, aki szereti a filmeket, tudja mirol beszelek.Hetvegeken, teli esteken, vagy forro nyarban egy egy igazan megjelenesre vart filmnel, ott toporogtunk.Milyen csalodas volt, ha napokig nem tudtuk megnezni a friss filmet, mert sokan vartak.Olyankor listara kerult a nevunk es telefonon szoltak, ha beesett egy film esetleg korabban.Pentek esteken alltunk a sorban, volt aki 4-5 filmmel a kezeben, pattogtatni valo kukoricaval, amit magunknak keszitettunk el, igy kicsiben hazahoztuk a mozit.Jo volt, mert ha kozben ki is mentunk frizurat igazitani, hogy f
inoman fogalmazzak, meg lehetett allitani a filmet, nem kellett masokat faggatni mit mulasztottunk.Egy egy lelki melypontnal pedig lehetett nezni ujra es ujra, rongyosra a filmet a zsepkendovel a kezunkben es bogni a fohossel, szinte a film reszeve valtunk.Vagy milyen jo volt hallani, amikor a kolcsonzoben az alkalmazott aradozott, uu ez nekem is kedvencem, nagyon jo film.Nagyon sok hasonlo izlesu emberrel kotodhettunk a sorok kozott is, ahol kerestuk valamelyik kedvencunk. Miert ragaszkodunk , miert erint ilyen erbevagoan , ha valamit elveszitunk? csakis azert , mert valamit magunkbol veszitunk el, azert ilyen fajo.Mar nem csak a gepen torlunk, az elet maga is egy delete lesz lassan, es bar mindig valtoztunk, de ugy erzem ez a mi eletunk valtozik a legtobbet, a leggyorsabban.Lassan mar hozza sem lehet szokni valamihez, mert mire kenyelmesse valna, bumm, vege is van. Logok ebben a mai napban, esik az eso, amikor meglatom ezt a kiirast, es igaz, hogy tudtam a lezarasrol, de csak igy leirva, szemben talalva magam a valosaggal, akkor valik valossa valahogy.Az eso illik a kiirashoz, a hangulatom is rogton igazodott.Hazasiettem , hogy lefotozzam es persze melto bucsuval adozzak a videokolcsonzonek. Mivel massal, mint Casablanca, tokeletes befejezese a korszaknak, es ide a blogomba is illik , ugy itelem meg. Mi leszunk majd a tech-generation, igy leszunk emlitve.Innentol mar csak a Netflix kinal filmeket, egy egy klikk, nem izgulunk, hogy vajon ki tudjuk e berelni ma este, nem cserelunk filmrol szolo velemenyeket, es csak akkor filmezhetunk, ha van net hozzaferhetosegunk. B. dorgal, hogy az utobbi idoben en is kevesebbet mentem a kolcsonzobe..igaza van, de mar nincs hangulatom most kifejteni, hogy teljesen mindegy, mert a kanadai resze profitos volt, csak osszesegeben ertekelve mentek tonkre.Ilyenkor a szamoknal eltunnek a reszletek, hiaba voltunk mi, eszaki szomszedok lelkesek, husegesek, senkit nem erdekel, mert a profit szamit csak, nem a reszletek...
Ezzel a korszakkal valahogy jobban illett befejezni valamit, az en korszakomban is, igy erzem.
* Termeszetesen senkitol nem varom el, hogy ujra elkoszonjon, vagy valami hatast igy erjek el, csak kiderult, hogy eppen 25-en zartak le, amikor en is, ezert ugy ereztem ennyivel tartozom a kolcsonzonek, hogy annyi kellemes ora utan, amit a filmekkel toltottem, toltottunk, ide keruljenek.Nagy filmkedvelo(is)vagyok.
