Sunday, April 3, 2011

blog bizalom...

..avagy begyujtottem egy nevtelen "rajongot", olyan felet akiert senki nem szokott rajongani..mindenki maga dontse el mennyit biz a blogra, erdemes e , szabad e felni, vagy bizni, van e biztonsagos hely, olyan abszolut biztonsag..gondoltam megosztom, hogy ilyen is van, es ez is csak velem fordulhat elo...



Az altalanos iskola 370 tanulot tudott fogadni, egyik evben uj tajekoztato jott.Tilos barmilyen mogyorokeszitmenyu szarmazekot csomagolni ebedre. Az iskolaba jott egy allergias gyerek. Kisse folhaborodtam hirtelen felindulasban, mert erthetetlen volt, hogy 369 fog igazodni egyhez.Aztan atgondolva, hogy az az egy eppen olyan fontos a szuleinek, mint a tobbi 369 mar megertettem.Nem az iskolarol szol az elet, elotte, utana, hetvegen barki fogyaszthat, ennyi aldozatot igazan elbirunk, hogy elmondhassuk mindent megtettunk, ne legyen tragedia.

Nem tudom kezelni, ha nincs nalam a kontrol, na nem masoke, a sajatom, amivel az eletem iranyitom, mozgatom, terelem, irom, ahogy helyesnek, rendesnek, tisztessegesnek latom.70 kovetom van, sokan sokszor irtak mar le, tetszik, amit, ahogyan csinalok.Es megis megjelenik egy, 1, aki nem mutatkozik be, de megis felelmet ebreszt, es elveszi a kontrolom, mert nincs kedvem irni.1 a 70 -hez es a sok belesok.Mint egy erzelmi statikai mernok, aki pontosan tudja hova kell nyulni, hogy a piller gyenguljon, eleg egy ket eros szo, es osszeomlik, az erzelem es a szavak is, amivel nyulunk egymashoz.Egyetlen pont eleg ahhoz, hogy 70+ keves legyen, romokban heverjen minden.

Az ironiaja, hogy eppen azon a napon, amikor az egyik blogban, a bizalomrol, a megnyilasrol beszelgetunk, es azon a napon, amikor eppen fele szekrenyem eladakozom, a Cukorbetegekert alapitvanynak.

A kontrolt visszaveszem, mert eros vagyok, de a kedvem nem talalom, elveszett, egy idore mindenkeppen.Szeretek irni, beszelni, es bar mas is megjegyezte mar, hogy soknak tunik, amit csinalok, ha tudna, hogy kis toredeke annak, amire kepes vagyok, amennyit tudnek irni.Egyszer a labam irigyelte valaki, mert kettesevel veszem a lepcsofokot, sokszor a turelmem, egyszer kikutatta, lefotozta a szuloihazat valaki es elkuldte csak a fotot.Dobbenetes volt az a kitartas, ahogy vegig csinalta, az a mozgato ero, amit kifejtett teljesen ertelmetlenul.Mert egy par percig tarto megdobbenesen kivul semmi egyeb.Egyszer valakivel online csevegtem, szoba jott hol elek stb, par honap mulva kaptam egy kepeslapot, ugy, hogy a cimem a neten kereste ki, ahelyett, hogy elkerte volna, hiszen megmondtam volna.A hatas szinten dobbenetes volt, mert probalom, de nem tudom folfogni az ilyenfele tudasszomjat.Itt csak a blogban , keresre mar haromszor adtam meg a cimem, de valahogy jobban esik, illetve csakugy esik jol, ha en donthetem el, hogy az en cimem en adom ki, meg.Kulonosen akkor, ha a maset is csak igy szeretem megkapni, de kepes vagyok azt is elfogadni, ha nem szeretne megadni.
Soha senkitol nem vettem el semmit, erzelmet ilyen szinten kulonosen, soha nem irigyeltem senkit, biztatni, segiteni szoktam mindig , es bekiteni es adakozni. Soha nem fog megvaltoztatni senki, egy nevtelen sem, csak legfoljebb eliranyit, elterel onnan, ahol vagyok, hogy talaljak valami mast, ahol ujbol epiteni fogok, segiteni es biztatni, mert csak igy, ezert szabad, erdemes elni.

Kozben kezd visszajonni az iraskedvem, a szavakkal epitett hid, hidak ujra kapcsolodnak, nehol megerositem oket, hogy ne lehessen olyan konnyen megtalalni a gyenge pontjait, mert nincs, meg akkor sem , ha a szavak erosebbek, mint azt sokan hinnek, de minden szonak van ellenszava, ellenereje...