Tuesday, December 21, 2010
A hajcsat..
A fiatal par szegenyes korulmenyek kozott elt , lakasuk egyetlen nagy helyisegbol allt, amit negy reszre valasztottak el. Tehetseges festo volt a ferfi, a kezdok nehezsegevel, amikor meg senki nem karolta fel , nem fedezte fel.Igaz ez nem szegte kedvet az alkotasban. Az egyik sarok, az ablak feloli, neki volt kialakitva, ahol sokszor hajnaltol , ejszakaba nyulo hosszu orakig dolgozott.Biztatva kedveset, hogy eljon majd a siker, a gazdagsag napja is. Fiatal felesege hibatlan alaku, jarasu , termeszetu volt, es a csilingelo nevetese mellett a hajaval vonta magara a figyelmet, mindenkiet.Arany szinu , termeszetes hullamu, derekig ero furtjei ugy omlottak valara, olyan kecsesen, lazan, mint a legfinomabb selyemsal.Minden lepesenel libegtek, mozdultak az emberek nem kis oromere. Maskor hatartalan jokedvet, most a napok ota sikertelen eredmennyel jaro munka kereses vette el.Felt, aggodott a kilakoltatastol , nehezitette a tel , a karacsony kozeledte. Majd a kitarto kereses is meghozta a gyumolcset, egyik nap faradtsagot nem ismerve szaladt fol a lepcsokon, a lakasukig meg sem allt.Munkat kapott. Igaz nem fizet sokat, nehez is, koran kell kelni, a kezei,korme igenybe lesz vege, de nem baj, fontos, hogy fizetnek erte.Fontos, hogy a ferje megtartsa vegre elso kiallitasat, arra osszeszedje a penzt. Soha nem veszekedtek, meg csak egyszeru vita sem alakult ki kozottuk.Tobb volt ez, mint hazassag, tartalmazta a baratsagot, a legjobbat, es valami testveriseget is.Olyan eros kotesek voltak ezek, amik tudjuk mindannyian, nem szakadnak el, soha. Teltek a napok, a hetek, a no szo nelkul kelt, a legnagyobb hidegben is, vegezte dolgat.A ferfi erot feszitve festett, fogat osszeszoritva es ha nem is mondta ki, de arra keszult, hogy a felesege vegre otthon maradjon, es hozzafoghassanak a csaladalapitashoz.Nagyon szerettek volna kisbabat vegre.De, es ilyenkor osszeszoritta a fogat, elszantan ujult erovel jobban dolgozott, mert tudta ebbe a szobaba nem johet a gyerek. Igy erkezett el a karacsonyt megelozo het.Szegeny no akarhogy dolgozott, akarhogy sporolt, a futesre , az ennivalora, a lakberre alig volt eleg.Aggodva toltotte el az is, hogy a ferje hajnalonta makacsul kohog.Munka vegen lemondott a busz, villamosrol, inkabb gyalog igyekezett, igy fedezte fel a fodraszatot.A kirakatban ki volt irva, "igazi hajat veszunk" tabla.Minden nap elment mellette , de karacsony esteje elotti delutan lenyomta a kilincset, nem birta tovabb. Nem sokat gondolkozott, mert pillanatok alatt leporgott a fejeben, hogy ez az osszeg lehet a karacsonyi ajandek, amit a ferjenek ad, es O abbol vegre megtartja az oly regota ohajtozott kiallitast.Elszantan nyomta le a kilincst, es belepett.Sapkaval a fejen hagyta el a fodraszatot, es bar mindene volt a haja, de a ferje fele erzett erzelem elhomalyositotta a fajdalmat.Zsebeben megszoritotta a penzt, es kimelegedett , ha a ferje oromere gondolt.Keszitett kezzel egy dobozt, abba tette,fel is diszitette es ugy dugta el a fiokjaban.A ferje amikor a sapkara kerdezett fulfajasra hivatkozott, hogy azert van sapkaban.Es valami fajdalmas szomorusag ult ki az arcan. Szent Este reggelen nem birta tovabb elovette a penzt es atadta a ferjenek, hogy minel elobb hozzafoghasson a szervezeshez.Az elso kiallitasahoz. A ferfi arra hivatkozva, hogy megy es intezkedik, gyorsan elment otthonrol, sietni kellett, nehogy bezarjon az uzlet.Meg osszel, napos delutan volt, amikor arra setaltak felesegevel, most is itt van elotte , ahogy vagyakozva nezte az izlesesen diszitett kirakatot.Szinte latta maga elott, ahogy orulni fog, eltunik a szomorusag a szemebol, es ahogy osszefogja a rakoncatlan furtoket.Idoben erkezett, amit akart ott volt, szepen be is csomagoltak.Egy kisebb fara maradt penze, azzal vidaman sietett haza..bar nem nagyon volt diszuk, csak egy ket gyumolcs, de annal nagyobb szeretettel feldiszitettek, es ekkor a ferfi atadta felesegenek az ajandekot.Es allt , levegot sem vett, ugy figyelte az arcat.A no lazasan bontotta ki a csomagolast es amikor meglatta a hajcsatot elsapadt es halkat sikoltott, majd ferje erthetetlen arcat latva , lassan, erotlenul felnyult es levette a sapkat, ahonnan elobukkant a rovid , fius haja...osszeborultak es egyutt sirtak, sokaig...a ferfi a felesege hajat simogatta , a no a hajcsatot..osszenezve egymas szemeben kiult az a nagy szeretet, ami ugyan most fajdalommal parosult, de egyetlen , kozos ajandek volt, a szerelem, szeretet ajandeka, amin osztoztak, de nem osztozkodtak...