Friday, November 5, 2010
levél a levélben/2
Szia Anya!
Idejottem Hozzad mielott lefekszem, hogy kialudjam a mai nap emleket is. Szabad dorgalni, reg irtam mar, es nem a boges miatt ulok itt, most nem. Most csakugy jo lenne lehajtott fejjel allni es hallgatni, ahogy mondod mit illik es mit nem.Az ember idovel meg egy leszidast is atertekel. Gazdag honap van mogottunk.Buszkeseg is ert, B.t maga az igazgato kerte , hogy lepjen be a football csapatba.Tudod ez nem olyan otthoni, ez veszelyesebb. Leultem Vele komolyan, ahogy szoktam, emlekszel?mar 5 evesen is ugy beszeltem meg Vele mindent.Kinevettel, amikor mondtam, hogy a gyerekeket nagyon komolyan kell kezelni.Elmondta, kerte, hogy en dontsek.Elmondtam en hogy latom, feltem is, de szeretnem, ha O hozna dontest ebben.Barmit dont, abban tamogatom. Tudod az autovezetessel voltam igy, amikor en akartam annyira veszettul.Feltettel Te is.Mondtam, ha felni fogok,bizonytalan leszek, akkor nem vezetek.A vezetesben sem talaltam meg a felelmet, igy akarom, hogy O is igy, maga erezze at, es maga dontson jol is, es ha helytelen, az is legyen az Ove.De nem hagyom benne egyedul, megigertem.
Legszebb osz volt az idei, meg mindig viragzik a rozsam, es meg mindig sok falevel van a fakon, az udvar mara olyan lett, mintha arany tallerokkal szortak volna tele.Szeretned Te is.Csakugy, mint a kiskutyakat. Apuval almodtam par hete.Meggyujtottam Neki egy cigit, B.kozben vegig legfrissitozott, hogy ne erezd a fustot.Talan becsaptunk, nem tudom, vagy Te csaptal be bennunket azzal, hogy nem vetted eszre.Jo volt almodni, a hangjat is hallottam. Aztan meg keszitettem marhahuslevest, a kedvenced, mindig megemlitjuk.Mintha ott ulnel az asztalnal olyankor.
Jo volt ideulni egy kicsit, es elhinni, hogy az oledbe hajtom a fejem, es beszelek ossze vissza, ahogy eszembe jut, te meg fesulgeted a hajam anya..