..a kornyezetunkben egy 29 eves fiu lefekudt kedden este aludni, masnap a szulei mar nem ebresztettek fol, almaban allt meg szive.A ferjem elozo nap hivta telefonon, hagyott uzenetet, ami a telefonjaban maradt.Morbid trefaja a high-tech vilagunknak.En nyaron lattam utoljara, beadott valamit a ferjemnek, eppen nem volt itthon. Amikor tolem fiatalabb hal meg, es igy, ilyen varatlanul, hogy kivulrol semmi arulkodo jel nem volt, nem volt beteg, akkor olyan zsibbadt leszek, hogy napokig csak magamba zarkozva vagyok.Nincs kedvem szolni, valaszolni senkihez.Nem tudom elfogadni es konnyen tullepni, ahogy egyesek teszik, hogy ez az elet resze, mert 29 evesen nem az.Hallani is rossz, ugy megtapasztalni az ilyet, de amikor ismerunk is valakit , mindenkeppen sokkolo, szamomra az. Valami banthatta, valami belulrol, a lelket, a szemet szomorunak lattam, a nezeset.De ez is csak igy utolag jon vissza egy pillanatra bennem. Aztan sajatmagunkat probaljuk megnyugtatni olyan magyarazatokkal, hogy szerethettek odafont, ha ilyen szepen vittek el, nem szenvedett.Persze senki nem tudja hogy szenvedett e, az is lehet fajt neki az elet, csak nem beszelt rola.Nem tudjuk. Egy nemet szociologus no , komoly kutato munkara alapozva adott ki egy konyvet(amit be is tiltottak), miszerint napjainkban 3 milliard, nem nem 3 millio, 3 milliard ember, nem kepes bekapcsolodni a mai eletbe.Talan Justin is igy volt, lathatolag mukodott, de nem volt boldog.Az elmult 2 evben O a masodik ilyen fiatal huszoneves csak akit ismertunk, hogy meghaltak, es allunk itt maradva erthetetlenul.
Jon a karacsony, nem volt hangulatom , nyavalyogtam magamban.Elkepzelem a szuleit, nekik mar nem is lesz. B.-al osszecsaptunk egyik nap, mert megint uj ruhakat akar, kifakadtam, hogy most az unnep elott nem a legjobb otlet.Ma mashogy gondolom.Ma elviszem es uj ruhat kap, mert a szabalyok, az elveink, onmagukban fabatkat sem ernek,es nem akarok kihagyni pillanatokat.
Ez a tragedia megha visszatetszo is, de meg a hangulatom is meghozta, meghozta ahhoz, hogy minden pillanatnak orulni kell, es szeretni egymast, addig , amig vagyunk.A maban kell elni, nem a multban, es kulonosen nem a jovoben.
