Ulok az etkezo asztalnal, pocakom nem engedi, hogy kozel uljek, igy elore kell hajolnom.Neha hatradolok es megnyomkodom a derekam.Elottem a munka, mellette a rajz, szamolhato, masik oldalon a cernak, es mellettem all a filippinoi no, aki nem is pislant, csak tagra nyitott szemekkel nez.Irhatnam bamul.Nezi a kepet, a rajzot, a kezem es csovalja a fejet.-Akarhogy nezlek, nem tudom hogy csinalod-mondja
-Akarod, hogy lassan mutassam?-kerdezem, es mar mutatom is, ahogy hurkolom a cernat, roppant egyszeru muvelet, es irto gyorsan vagyok kepes csinalni, csak a szamolasok lassitanak le.
-Nem Agnes, nem tudom hogy csinalod, hiaba nezlek, es foleg nem tudom honnan van ekkora turelmed.-
Megsimogatom a pocakom, mert a lakoja talan ertette a megjegyzest es valaszolna helyettem, oriasi rugdosasba kezd.Ha nezi valaki , lathatja a pocakom hullamzasat.Megsimogatom, es beszelek hozza-Neked keszitem borso baby, tied lesz ez a kep, amig utnak nem indulsz odabentrol, addig szeretnek elkszulni vele.
A suba elkeszult meg jo idoben.Idom volt egy masik, egyszerubb kepre is, de ez a fomunka darab.Amikor mar maga tudott donteni az agya melle kellett tennem a falra, ugy szerette.Ha utaztunk, vittuk es ott is azonnal folakasztottam, igy otthonosan erezte magat, elmondasa szerint.
Ma meg oroksegnek nevezi, az O oroksege, amit En kezzel, es foleg turelemmel keszitettem Neki.
Szobajaban van ma is, nem cserelne fol semmilyen divatos egyuttes plakatjaval.
Anyukam sokszor mondta, kislanyom nezlek es nem tudom honnan van ekkora turelmed.Nem tudom en sem, azt sem tudtam miert mondta, mert nekem termeszetesen jon, de ma ha ranezek erre a kepre, akkor lassan megertem, lassan folfogom, hogy valoban tu
relmes vagyok.Csak velem fele ennyire lenne valaki, milyen jo is lenne...* az also foton csak a sarka latszik, a kep Budapesten keszult, B.4 eves.Ezt a paravant kocsi nelkul cipeltem vegig a varoson, tetszett neki a szine:)
