Istenem milyen jo is lenne,
ha szeretet hullam lenne,
egyszercsak olyan magasra szokne,
hogy szeretet csopp hullana minden emberre,
sok bizony zavarban is lenne,
nem biztos tudna mit kezdeni benne.
Ma hazafale sietve jottek ezek a sorok a fejemben, siettem leirni, hogy ne veszitsem el. Nem veletlenul gondoltam errefele.Ebben az iranyban.Teljesen sajatom.
Neha, amikor idom es hangulatom engedi jarok egy forumra, evek ota ismerem a helyet, kotodom meg ma is valamiert, holott mar csak az emleke el szinte. Amikor megismertem , volt egy szinvonala, ami megfogott, volt egy torodes egymassal, egy ragaszkodas.Ma mar sajnos nyoma sincs, csak neha neha, nagyon veletlenul szuletik egy jo hangulat, ami ramutat, hogy miert is szerettem a helyet. Annyira eldurvult, annyira elvadultak az emberek, hogy bizony sokszor honapokig sem megyek , olyan nagyon kedvem szegi ez a latvany.Olyan nagyon tud taszitani, eppen olyan nagyon, mint amennyire vonzo volt. Kutatom keresem az okat, mi tortent az emberekkel?Akik ott ulnek, minden bizonnyal nem a legrosszabb sorban , nem a legnehezebb korulmenyek kozott levo emberek.Megis mi tortenhetett?Nem tudom a valaszt.Csak felek a kivetitett jovokeptol, vajon meddig fokozhato ez.
Az elobb ert veget egy kedves musorom, amiben a rendort lelottek, csak percei vannak hatra, felesege sir, zokog, tordeli a kezet, mert veszekedtek, haraggal valtak el aznap.Mar nincs olyan allapotban, hogy jovategyek, meghal. Nalam szabaly, soha nem fekudhetunk le haraggal, legyen barki is az.Sajat szabalyom, nem elnem tul, ha hasonlo tortenne velem, mert nincs annal borzasztobb, ha nincs ido bocsanatot kerni. Az apukam mielott "elment", erezte, hogy percei vannak hatra.A batyam allt mellette, noverem anyukamml igyekezett a korhazba.Apukam elkerte a batyam telefonjat, de elotte kerte nyomja be a szamot.Az otthoni nem valaszolt, hivtak a noverem. Azt mondta az anyukamnak:"Bocsass meg nekem csillagom!"Mire beerkeztek a korhazba, halott volt.
Tudom, meghato tortenet, de igaz.Nem vagyok veszekedos, nehez velem osszeveszni, de nevelni kell, es neha csak ugy lehet, eros vitaban nyomatekositani, de ekkor, az apukamnal kobe vesve fogadtam meg, soha nem valok el haraggal senkitol, soha nem alszom el ugy.Hat csak biztatni tudok barkit erre.
