Saturday, September 20, 2014

szombat reggeli hangulatom...

A szombat hajnali kikocsizasok a to partjat koveto kacskaringos, kisse dimbes dombos utvonalon mindig hatasosak.Minden rosszat kisopornek, ha volt bennem.Ugyanolyan oromet ad, mint sok egyeb adott mar, egyfele szenvedelyt, mint a repules.
Az ocean folott repulo pilotakat 10 evvel korabban nyugdijaznak, az idoeltolodas okozta szivterheles miatt.+-6, 9, 12 oraban oda vissza repulni, kemeny terheles , megis csinaljak.A repules onmagaban adrenalinboost, egyszeru halandonak is, hat meg a "fuggoknek", de ez az addiktiv kategoriaban jofele, nem kell ellenkezelni, megis nehez rola leszokni.


Ugy lettem otthonos a repulok, repuloterek, terminalok, transitok , legifolyosok vilagaban, hogy soha nem valt unalmassa, megszokotta.Ma is erzem ugyanugy, mint az elsonel, a felszallast, ahogy presel a szekbe a legnyomaskulonbseg, aztan elerjuk a magassagot, ocean folott altalaban 30 ezer lab, indulunk bele a csillagos ejszakaba, hogy orak mulva szemben talaljuk magunkat a hajnalpirral, ami mar Europat jelzi, szinte vokony valasztovonalkent latom.Magunk mogott hagyva a sotetseget, elokerul a Nap is, sokadik, nem tudom hanyadik repulesem alkalmaval sikerult elcsipnem, ahogy megcsillantja fenyeit egy masik gepen, megmosolyogtat, mintha eletre keltene a fenyevel.Aztan szep lassan elokerulnek az Alpok havas csucsai, de ekkor mar reg folyamatosan csokken a magassag.Mar csak 45 perc, es ezek az utolso percek felgyorsulnak, bedobban a szivem latvan a Dunat, a Budai hegyeknel meg elszaladok fogat mosni.Mindenki azt gondolna minel magasabban vagyunk, annal nagyobb a veszely, pedig nem.Igazan foldkozelben vagyunk a legnagyobb veszelyben, le es folszallaskor, amig az ugyes pilota, erosen vivodik a gravitacioval, majd legyozi es szepen leteszi a gepet, a taps elmaradhatatlan.A pilotat halljuk, megerkeztunk, Budapesten kellemes 20 fok van, koszonjuk, hogy utazasukhoz minket valasztottak.Hirtelen sietos lesz, az utasok egyszerre szeretnenek kiszallni, nezem Oket.Nezem ahogy szaladnak a reg latotthoz, orommel.Repuloteren majdnem mindenkit var valaki, szeretem nezni, ahogy egymasra talalnak.Kis jatek is van benne, elotte megprobalom kitalalni ki melyik utasra varhat.Engem sokszor nem vartak, mert direkt igy akartam, igy szerveztem meg magamnak.Mig masokat szivesen nezek, a magam megerkezeset nem tudom kezelni jol, elkoszonni meg egyaltalan nem megy.

Szerettem azt, amikor felhivtam az Anyut es azt mondtam: Szia Anyu! Szia Agikam, olyan kozelinek tunik a hangod..akkor foznel egy jo toltott karalabet?-kihallja a huncut mosolyt a hangombol es adnom kell egy kis idot, amig raeszmel, hogy holnap egyutt ebedelunk:)


Hivatalosan ma van a nyar utolso napja, +25 fok lesz napkozben.Szepen , nekemvaloan koszon el.

3 comments:

  1. Mindenki repül???? Makacska a párjához, Abile születésnapján: http://abilekuckoja.blogspot.hu/2014/09/szuletesnapi-ajandek.html
    Jössz haza???? Érezd nagyon jól magad!!!!

    ReplyDelete
    Replies
    1. Monika:) en most csak kepzeletben repultem, fogok majd, de nem most:)Megneztem a blogot, nagon szep kis tortenet!!:)koszonom, hogy megmutattad!

      Delete
  2. Az elso alkalommal sem feltem.Megvan a kepeslap, amit Dusseldorfban vettem a repteren, ott szalltunk at a "nagy madarra", az oceanjarora.Aztan termeszetes lett nekem is, de megis kulonleges minden alkalommal.Bar az utobbi idoben a rontgennel es egyeb tulzasba vitt ellenorzessel elegge elszurtak az elmenyt.

    ReplyDelete