Te- Levehetek egy bogret a bogrefadrol?
En-hogyne, megtisztelo!
Te-Nagyon szep lett a fad.
En- Igen, tudom.
Mi-osszenevetunk
Te-Mindig szerettem a magabiztossagod, megis minden alkalommal meglepsz.
En-tudom..mosolygom el a veget...
Egyszer lattam egy bogrefat a neten, aki reg olvas es gyakran, talan emlekszik ra.Sovarogva, vagyakozva neztem, milyen jo lenne egy ilyen.A vagyakozas, mint oly sok hasonlo kicsi, magkent ult el bennem.
A kezembe nyomtal egy akasztot, amit 1 dollarert vettel, kivancsi voltal mit hozok ki belole.
Talan ket masodpercig fogtam, amikor a bogrefamagom bennem hajtani kezdett, noni az egig, olyan felgyorsulva, elapsing time-nak nevezik.Rad neztem, az arcom mosollyal teli, es tudtad, hogy en mar tudom mi lesz belole.Tudtad azt is, hogy nem arulom el.Az akasztot fertotlenitettem, lefestettem, mert ugy kepzelem bogrekhez valami vilagosabb szin illo.
Az 1 dollarert vett akasztorol, az 1 dollaros bolt jutott eszembe, ott talaltam a falmatricat.Alul a torzs, folul az agak, es meg egy madar is megpihen a famon, a fankon.Mert a mienk.
Ketten csinaltuk ezt is, mint oly sokmindent.
