...eleg volt egy ropke pillanat, ahogy az apro falevel raesett a szelvedomre, magaval vonva megosztatlan figyelmem.Kecsesen, suhanva csuszott le, alig erintve az uveget, megis melyen megerintve a lelkem, ereztem nagyon -agyon ohajtott torekenyseget.
Az olykor rideg vilag ellen kellenek ezek az apro,masok szamara talan soha eszre nem vett, meg nem latott mozzanatok.Tudtam, hogy majd valami finomra vagyom kesobb, fulemben meg a kolleganok a vilag sokfele pontjara almodott uduloovezeteikkel, ahova mind mind elvagytak.
Megalltam furdosot, valami finom szappant venni, talaltam is gyomber-citromosat.A furdoszobaba gyertyakat vittem, egy ket palma novenyemet.3 kanallal szortam a furdosobol, a holt tengerbol valo, onnan idevarazsolva fog engem eletre pezsditeni.A viz erosen csobogott, oldodott a sok kisebb nagyobb szemcseju so, lassan igezve engem, csalogattak a kadba.Elemerultem,behunyt szemmel, majd kesobb kinyitva is nyaraltam a furdoszobamban , itthon...
Neha csinalok ilyet, megszokve , elszokve a valosagbol, hogy aztan ujra orulhessek neki...
foto:internetrol, osz ontarioban
