úgy suhant el a nyár, mint egy pillanat
úgy szerettél , mint sohanap
úgy szerettelek, mint soha még
napsütotte bőrunk őrzi melegét
lassan fakul, majd kopik egyre szebbé
benne lesz a vizben, a kavicsokban
benne lesz a kék égben, a madárdalokban
benne lesz egy képkeretben
benne lesz a nevetésünkben
ez a nyár más volt, mégis valahol ugyanolyan
habzsoltuk az életet
nem hittük el vége lehet.../én
