Tuesday, August 7, 2012

shooting star...


..ugy erzem inkabb az en kutyam, mint Pamacs-Teddye, hiszen itt szuletett, ha nem is ebben a hazban, es ket honapig en nem aludtam egy rendeset.Vallgodromben szeretett aludni, szeret most is.Jon, megall, nez ram, karom kinyujtom es zsupsz, mar be is feszkelte magat.
Az anyja aludt igy kicsi koraban.
Tudja, ismeri a cipoimet, melyiket mihez hasznalom, melyiket viselem, amikor johet velem.Melyiket, amikor hatralva, curikolva nez ram banatos szemevel, mert nelkuloznie kell.
Orome olyan fejreallos, ciganykereket hanyos, akkor is ha johet velem, mint amikor hazavar es megerkezem.Megtudtam sokszor sir, ha nem vagyok itthon, egeszen erkezesemig, kenyeskedve, de siras az megiscsak.Ha jatszunk a szeme sem all jol, ott csillog a csintalansag osszes szikraja.Neha nagyon elvesziti a fejet, mint egyik nap.Bezsongott es kis mancsat probalta huzni az arcomon, a homlokombol kiindulva fuggolegesen..igy tortent, hogy a  szamba, az ajkamba karmolt, es en megsertodtem...kozoltem vele:most haragszom, nem jatszom tovabb.Lola nezett ram, nem ertett, de elfogadta es elvonult.Probalt tobbszor bekiteni, de most valamiert nehezen ment, elfordultam durcasan.
Mar bekulnek, mar jatszanek akkor is, ha bezsong, csak zsongjon be megegyszer..mert beteg, Lola beteg lett:(
Csak fekszik, nem jatszik, nem eszik, es foleg nem jar oromtancot akkor sem ,ha hazajovok, es akkor sem, ha a kedvenc papucsat huzom fel, amelyikben johet velem...
Tegnap meg nem aggodtam ennyire, de ejjel neztem a gyonyoruen ragyogo csillagos eget, olyan kozelinek tunt,hogy talan egyet elertem volna, ha nagyot nyujtozom..ha el nem is ertem, de eletemben eloszor lattam hullocsillagot..eddig csak kepeken, vagy elorejelzesben, aztan valami kozbejott mindig.Vagy elfelejtettem, vagy borus eg volt, vagy a kedvem borult be.Most varatlanul viszont nagyon orultem, egy pillanat muve volt az egesz, kivantam..hogy mit, azt persze nem irhatom le, mert nem teljesulne
...

8 comments:

  1. Óóóó.:( Mi baja a kutyuskádnak??????orvos látta? Nálatok is ilyen meleg van?

    ReplyDelete
  2. MI történt? Szegényke! És szegény gazdája, megértelek!

    ReplyDelete
  3. Jujj.....ugye megnézeted orvossal?

    ReplyDelete
  4. Koszi Lanyok:)most jottunk az allatorvostol.A kutyam depresszios lett, amiert haragudtam ra:)
    Es sajnos megkostolta a macskakajat, ami egyaltalan nem jo kis yorkienak, de a doki szerint inkabb lelkibaj, mert nem hany vagy hasmenes.
    Mar ivott vizet, eleg sokat, es jott magatol az olembe ulni:)de nagyon levert a hangulata.Majd apolgatom ejjel is.

    Monika:)itt most nincs mar annyira meleg, kevesebb , mint 30, de holnaputan ennel is jobban leesik, max 20 lesz es sok eso.

    ReplyDelete
  5. Ismerős amiről írtál, mert a mi Mollynk is járt már így, nemrégiben.
    Hozzá van szokva, hogy ő a család kedvence, s bizony nem tűri, hogy ha vendég gyerkőcök érkeznek hozzánk ő háttérbe szoruljon, s őket babusgassuk. Eget verő csaholásba kezd, nem számít, hogy alig látszik ki a földből...:D Ahogy elmennek a vendégek, bizony hiába kedveskedünk neki, fejét felszegi és fittyet hányva ránk sem figyel, csak sértődötten sétálgat. Most két baba is érkezik a családba, egyenlőre sajnos elképzelni sem tudom, hogy miként fog velük megbarátkozni...már ha meg fog egyáltalán...:(

    Eleinte mulatságosnak tűnt, de már egyre jobban aggódom miatta...

    Kellemes napot!

    Üdvözlettel: Viktória

    ReplyDelete
    Replies
    1. Viktoria:)teljesen ismeros, amirol irtal, Lola kb 1 kg:))a yorkie egyebkent is ilyen lelkis, erzelmes kutya, olyanok, mint a kisbabak.O teljesen kisajatitott maganak.
      Szoval nem irigyellek, ti sem lesztek konnyu helyzetben.

      Van cicank is, es azt vegkepp nem turi, ha simitom, vagy enni adok:)de ez a levertsege nagyon aggasztott, ilyen meg soha nem volt.
      Bizom benne hamarosan csahol az oromtol.:)

      Koszonom, hogy elmeselted:)

      puszi, siza:)

      Delete
  6. Eszméletlen,hogy mennyire kis érzékeny....Nekünk Westynk van,illetve a lányomé,csak közben a lányom elköltözött. Van egy könyv: kutyapszichológia.,nagyon -nagyon jó, csak már alig lehet megszerezni. A férjem jól kinevetett,amikor megvettem.Én nem vagyok az a nagyon-nagyon állatközpontú, de ha van állatom, vagy több,akkor a felelősségét teljes mértékben megélem és igyekszem.
    Ebben a könyvben volt az a tanács, hogy amikor hazamegyünk, ne üdvözöljük kitörő örömmel legelőször a kutyust, mert ez nem jó.Csak szép nyugodtan köszönjünk neki,aztán később foglalkozzunk vele.Elmenetelkor szintén.Hála Istennek,ha mást nem is igen,de ez sikerült.
    Kívánom,hogy megbékéljen ez a kis kutyuska:kis kópé!:)

    Ő az it a fotón,ugye?Zabálnivaló!!!!!!!:)

    ReplyDelete
    Replies
    1. Monika:) ahogy fontebb irtam, olyan , mint egy kisbaba.Termetehez kepest akkora erzelem van benne, hogy nocsak.En is olvastam a kutyapsichologiarol, es valoban oda kell figyelne, igaz a ferjem engem is megmosolyog:)de en a novenyekkel is ilyen vagyok, volt mihez hozzaszoknia:))

      Koszonom a tanacsod, meg fogom probalni, ha engedi, hogy igy kezeljem:)tegnap megfurdettem, mert valaki yahoon ezt is tanacsolta, es nagyon sokat szamitott, egeszen felvidult.De ugy latom konnyen nem bocsajt:))

      A foton O van, Lola, a testvere egy aranyos kisfiuhoz kerult, ok vettek meg, Rusty nevre hallgat.O fiu volt.Lolat is szerettem volna eladni, de pici koratol engem valasztott gazdinak, igy maradt.:))

      puszi, szia:)

      Delete