Szerettem volna megorizni a pillanatot amikor enyem lett a nyaralo, az erzest valami keretbe zarni es folakasztani a szivemben.Azonnal a film jutott eszembe: a Napsutotte Toszkana, amikor a no miutan kezeben a kulcs kezd raeszmelni, "agonizalni" a sajat tetten.Vett egy hazat kulfoldon, ahol senkit nem ismer, furcsa szokasokkal, furcsa nyelvvel, mit is fog itt csinalni.Filmekben minden olyan egyszeru, varazsszeruen mindenki beszel angolul, kozos nyelvet:) A valosagban sincs maskent gyakran, az ember talal kozos nyelvet mindig.Vegig gondoltam en is, az anyanyelvem magyar, aztan kozel egy evig eltem nemet nyelvteruleten, ahol egesz jol , gyorsan sajatitottam az ujat, majd angol, ami sokkal nehezebb volt, es most itt talalom szemben magam egy meg annal is sokkal nehezebbel, a franciaval.Bar ketsegtelenul szep, az a zonges ahogy Bonzsur-t kivannak.Ez mar nekem is megy:)
A kisvaros lakossaga kevesebb, mint 5 ezer, mindenki feher, es mindenki francia.Mosolyogosak , kedvesek, es ha szukseg van ra, barhol eloszednek valakit aki angolul is tud.Varom azt a pillanatot, amikor erre nem lesz szukseg.
A nyaralo egyelore nem csak az elszokesrol, a lazitasrol, kikapcsolodasrol szol.Egy project, borzaszto sok munkaval, de van harom ablakos kuckoja, amibol ablakulesem lesz, ahonnan nezhetem majd a havazast telen, nyaron a csillagos eget.Olyan sok csillagosan es olyan kozelinek talan meg sehol nem lattam, mint itt.Csak ki kellett volna nyujtani a karom, egyet lehuzni, oly elerhetonek tunt..
A kozelben van egy camping tabor, bejarata igeretes, maszkalo medvebocsokkal...veluk meg nem talalkoztam.A telek egyik oldalan egy to van, Sarga to a neve, masik oldalon kisebb fenyoerdo zar, a hatsokertben egy orias pafranyt fedeztem fel, nehany kek bogyot, valamilyen termes,( de nem mertuk megkostolni) mezei viragokat es egig ero fakat.Aztan allva az udvarban kivantam en is, mint a no a filmben(Francseszka), ha nem is eskuvot es gyermekaldast.Kivantam, hogy a mienk is ugy kiviragozzon, mint a szomszedoke, a haz maga, a kert elol, hatul.Ez volt a kivansagok nappala, hullocsillag nelkul...es megkoszontem azt, hogy itthon vagyok, a korbeolelo zold az igazi otthonom.Majd ha megelegelem, en is kicsipem magam, beulok a kocsiba es meg sem allok Montrealig, de ugy igazan konnyu lesz, hogy tudom hova terek haza a nagyvaros korforgasabol.
*fotok: az Ezersziget videkenel eppen csak bekukkantottunk,majd Montrealon/Szt Lorincz folyo at Chertsey-be, ahol a nyaralo van.
