A kesztyu csupan vedelmi eredettel tunik fel az emberiseg tortenelmeben, ovas a serulestol, egestol funkcioval.A 12-ik szazadban azonban mar reg reszese egy egy vallasi ceremonianak, ekszeres diszitessel, ezaltal az emberek pompahoz, gazdagsaghoz, tarsadalami kulonbseghez kapcsoljak.Igen nepszeru a kiralyok, kiralynok korszakaban.Nem csak tront adnak-vesznek at, de a kesztyut is.
Napjainkban nincs szabaly, eloiras mi nok mikor , hol viseljunk kesztyut, csak nemi iranyvonal, es jozan esz.
Egyfele etikett talan.
Letezik egy mondas,intes, figyelmeztetes:Kesztyus kezzel banj vele! ami , ha emberre vonatkoztatjuk erzelmi torekenysegre utal, finoman banjunk az illetovel.
Pontosan egy hete kezdodott , pontosan penteken lesz egy hete, hogy elindultam, aztan betertem egy aruhazba, ahol talaltam egy kesztyut.Csak ma latom az osszefuggest, a nem tudatos vasarlasomnak, az erzekeny hangulatomnak, meg magamhoz is kesztyut vasaroltam..:)
Nezelodtem a neten kesztyukinalatban, a felhozatal hatartalan, a kategoriak is szamosak.
Engem megis, mint annyiszor mar, az elegens, finom,romantikus, szinte torekeny darabok erintenek meg most is, mint abban, amelyiket hazahoztam, pedig nagy, lotyog a kezemen, de olyan elegansan...
*az elso foto az en kesztyum, tobbi a netrol
