...egy idore megoldodott, mert teljesen belebolondultam ebbe a kiskabatba.
Eloszor talaltam egy kendot(meg tavaly), utana talaltam ezt a kis kabatot, ami vezeteshez a legjobb, mert rovid, es hogy teljes legyen, talaltam egy brosst, ami olyan szinu , mint a gombok.
Ez igy most olyan lett, mint egy kedvenc pulover, amit kilyukasodasig hordok majd.
Pakolas, rendezes kozben meg talaltam egy regebbi lapot a noveremtol, aki ezt az egeszet a divattal elinditotta?:)felszinre hozta idonap elott?:)nem is tudom, jo alany voltam.Sokat utaztam vonaton a noveremmel, o mar felnott volt, en kislany.Rendszerint a vonaton atoltoztetett, amiben jatszom, mielott megerkeztunk vissza az uj, megjeleno ruhamba.Sok szep volt, de egy kedvenc marad, a sotetkek nadragkosztum, elol a tunikan egy feher margaretaval, hozza feher kalap.Micsoda utazasok voltak, mennyire szerettem, a palyaudvar hangulatat, a szalamis szendvicseket, az instant baratsagokat, melyek mindig csak arra az utra szoltak.Amikor megszuletett az elso gyermeke, orultem is hatartalanul, de pofonkent ert, hogy mostmar csak neki vasarol:)
Akinek ilyen gyermekkora volt, tudja mirol beszelek..az emberek nem jobban szerettek egymast, hanem a rohano vilag kilugozasa helyett, volt idejuk eszrevenni egymast, es mutatni valami affekciot..
Naponta, amikor egyedul , "maganyosan" ulok a kocsimban, nem mindig tudom megfogalmazni, de talan ez hianyzik, az erzes, amit adott, elultetett bennem.Es bar jo ami van , szamtalan elonye van a mobilizalt eletunknek, de neha jo nyavalyogni egy kicsit, mert ugye nok vagyunk, nekunk ez "feladatunk":)
* tegnap harman intettek koszonomot, arra, hogy beengedtem oket magam ele, a mobil eletnek is megtalalom a torekeny szepseget.
