Thursday, December 1, 2011

vendégeim...



Szeretem, szerettem a regimodit, meg beszedben is, ott kulonosen.Egy egy szo elvisz, elsodor messzire, reg erzett illatokat, reg hallott zajokat, reg latott mozdulatokat idez.
Szerettem gyerekkoromban, a jeles nevekhez kotott esemenyeket, ahogy emlitve voltak, pl vizkereszt, nagypentek, halottak napja, vagy Andras nap utan kezdodott az Alfoldon a disznovagasi idoszak.Ez a nap az advent kezdete is, hiszen az elso vasarnaphoz legkozelebb eso nap.
Tokeletes hangulatot akartam, jo meleg szobat, a kinti csipos elso hideg kontrasztjat, forralt borral, kellemes zenevel a hatterben, es megrazva a hogombom, ugy kepzeltem itt vagytok.
A lapokat szetteritettem, jol lathatoak legyenek, hallottam a hangzavart, ahogy egymas szavaba vagva mutogattatok ki melyiket szeretne kapni tolem.
Es szep sorban nevekhez kotve valasztottam, es irtam, es elvarazsolodtam , mint Dorothy az Ozban.
A vegen majdnem osszekoppintottam a papucsom sarkat, hogy visszaterjek a ma estebe, ha nem is Kansasba...

Megirtam a lapokat, mert megerkezett vendegkent a December, aki hozott nekem Titeket egy kis idore, es a vegen elhitette velem, hogy vezetek haza karacsonyra, ahogy Chris enekli...