Az orvosi varoteremben ulve jott a felismeres, hangulata eppen olyan csondes, feszult, mint a temetoke.Mintha csak itt jartunkkor jonnenk ra, hogy igenis beteg lehet valaki, vagy a halal is valos.Aztan szavunk veszi, megijedunk, es egy ideig megprobalunk mashogy csinalni dolgokat, mashogy banni egymassal.De emberek vagyunk, eppen ezert az erzes nem allandosul.
Ugy erzem a betegseg felho a fejem folott es most nem illene hulyeskedni , bohockodni, amit egyebkent allandoan szeretek.
Bar ez a csutortoki delutan jol indult es jol is fejezodott be.Elterveztuk, hogy hazafele direkt nem autopalyan jovunk, hanem masodrangu uton, a part menten es fotozunk.Persze elmaradt, mert egyikunk sem kepes gepiesen igazodni.
Na de vissza a varoba.Annyit mar tudtam, hogy jobb kedvu lesz, mert idopontot adnak , valoszinu mutetre, es egy kituzott idopont, az mar fel siker, mert epeszu ember ugy kepzeli onnan mar csakis a felepules johet.
Igy ossze-vissza csapongtam, es terveztem az idei ev diszeket a fara.A tavalyirol irtam, megettuk mind:)most is valami hasonlot szeretnek.Mar ajandekokat csomagoltam fejben, amikor bejott egy anyuka pici babaval, es mellem ult le.Tobb orvosnak van itt rendelese.
A baba a kocsiban nyoszorogni kezdett, anyuka azonnal kivette.Persze lesegettem, de O is engem..megkerdeztem mennyi idos..7 hetes valaszolta.A gyermek ugy gondolta ennyi eleg volt az illendosegbol, a jo magaviseletbol, es bogesre fogta, ahogy csak kifert.Azonnal ennivalo utan neztek, es egy uveggel csoda tortent, vege lett a sirasnak:)Eddig minden rendben volt, gyonyorkodtem, ahogy eszik, ahogy tartja a kis kezet.Kikopte a cumit, amikor anyuka az uveget eltette es a vallahoz emelte, de elotte kendot tett a vallara, vagyis minden rendben ment, meg szerintem is...na es ekkor..bufiztetni probalta es hatalmas utesekkel utlegelni kezdte szegeny baba hatat..de komolyan akkorak voltak, ha en kapom nekem is fajt volna, nem egy 7 hetesnek..csodalkoztam, hogy nem sir a baba..de tudtam sokaig nem fogom szo nelkul hagyni...szerencsere jott egy bufi, akkor az utlegeles megszunt, de nem fogta a tarkojanal csak a labanal, valahol a terdhajlat, es szegeny kisbaba csuklott, dolt, ossze vissza, mint a reszeg emberek szoktak..en meg fraszt kaptam, hogy hanyatt fog dolni, es a kezem keszen volt elkapni...ujbol siras, nagy megkonnyebbulesemre, ujbol evett egy kevesett..majd vissza bufizni es szo szerint pufolte a hatat..na jo eddig birtam..szoltam finoman, hogy ne vegye rossz neven, de hatalmasa uteseket mer erre az apro emberkere, es mutattam hogy tamassza meg a tarkonal, ha folfele tartja..a no majdnem lenyelt, de masok is kozbeszoltak es helyeseltek, igy nem lettem meglincselve:D
Nagy izgalmaim utan, baratnom mosolyogva jott ki, December 7 a kituzott idopont..megkonnyebbult, felszabadultnak tunt ..kisse en is, de azert sokszor vissza visszatertem gondolatban a babahoz...
