izgalomban..

Tegnap keso delutan csorog a telefonom, a professzor volt(tavaly novemberben kaveztunk, beszelgettunk harmasban), szerdan a varosomban lesznek, es nagyon szeretnenek talalkozni velem ujra .Nem kellett meggyozzon, barmit lemondanek ezert a talalkozasert, es most keszulok is meglepetessel, mert van idom.Tina, a tanitono kulon konyvet is olvasott miattam, akkora hatassal voltam legutobb es lesz idonk megvitatni.Nem lehet leszedni a mosolyt az arcomrol, ahogy hallottam a hatterbol ezt a nyugdijas tanarnot, a lelkesedeset, ahogy belebeleszelt a professzor szavaiba, kitalalva a valaszaimat:)Nagyszeru nap lesz.

Este -e-mailt kaptam, hogy ma erkezik a baby-m(mimoza...), pontosan, precizen 14-en, ahogy igertek.Egeszen kicsike, mert en szeretem, szeretnem folnevelni, megis meghalok a kivancsisagtol.Meg nem kerestem cserepet, helye mar megvan, sok sok Napot , fenyt igenyel, es nagyon tolerans a nagy meleggel is.Hogy mi mennyire hasonlitunk valoban.Ha ranezek, korbenezem, megerintem, fogok tudni cserepet valasztani, addig nem.
Amikor viragot bont,aranyszinu lesz.Nagyon -nagyon torodnom kell vele, es neki is velem, de ugy kepzelem , majd ha viragzik, az lesz a visszatorodese.

Most rohanas, este meggyes lepenyt keszitek a professzoreknak, ha legutobb el voltak ajulva, akkor most lesznek igazan, magyarosan megvendegelve..mar tudom, hogy aludni is alig fogok tudni, reszben a baby virag, reszben a fantasztikusnak igerkezo beszelgetes miatt...jo nap lesz a mai is, a mandulak meg viselkedjenek, azt tanacsolom, ha szomatizalos, ha nem.. szep napot!