10 év.

Hajnal van, nem tudok aludni, reg volt ilyen.A het elejen leejtettem az elmult ket ev kedvenc karkotojet, fabol faragott, harom darabra esett szet:(( valaminek vege igy, mert ha meg is ragasztom, de mivel nincs zar rajta, csak bele kellett dugni a kezem, igy mindig feszul, vagyis elkepzelheto, hogy a ragasztas nem lesz tartos.Kijottem, hogy leirjam, mint valami elore megfontolt, kitervelt buncselekmenyt, legyen mire rafogni..pedig nem, a karkoto csak a pontot irta oda.
Ebben a honapban van tiz eve annak, hogy leultem, megszerkesztettem a blogom.Neha napi ket bejegyzes is szuletett, fenykepezes nelkul.Aztan tegnap este visszaneztem a tiz ev decembereit, sokfelen irtam a karacsonyrol, nem vitas.Talalkoztam versekkel, en irtam oket, megis megleptek.Az elmult idoszakban mar nem szulettek versek, sem olyan szepen fonott szavakkal kapcsolodo lancok, mint az elejen.Kicsit sirtam, olyan szepen, szomoruan, mint amikor elengedunk valamit, amit szerettunk de ideje megis.A szoknya es allatbolond, a termeszet es filmrajongo, es meg millio egyeb jelzo orzoje elkoszon.

A 10 eves evfordulot, mint tokeletes alkalmat, megragadom es lezarom a blogom.Semmi nem valtotta ki, nem tortent(a karkoton kivul:), csupan  ugy erzem ilyen egysiku feluleleten ez tobb volt, mint eleg, mar csak ismetelni tudom magam evrol evre.

Kulon koszonom nehanyotoknak, akikkel kicsit benne voltunk egymas eleteben ebben az evtizedben, es kulon azoknak, akiknek csak en voltam benne!:)

A.