A sugaruttal parhuzamos uton sok bezart uzlet van, nemelyik kipapirozva, masik kartonnal, vagy egyeb egybefuggo anyaggal takarva el az uresseget a kivancsiskodo tekintetek elol.Szomoru latvany, es ugyanakkor jobb idoket megelt emlekeket is sugall.Az egyik ilyen uzletbe lattam bekoltozni egy ferfit, a tulajdonosa lehet, az autojan latszik , valamikor jobb idot elt meg o is.Bar a butorzata szereny, majdnem szegenyes volt.Napokig figyeltem kerul e diszites a kirakatba, valami karacsonyi.Nem kerult.Neha latom, nezese, mozgasa olyan mas vilagban elorol arulkodik.Valami komoly tragedia erhette, latszik egyertelmuen.
Keszitettem egy minifenyot, feldiszitve, es egy doboz sutemenyt.Leraktam az ajtaja ele, bekopogtam es elbujtam, onnan neztem az erotlen , de oszinte mosolyt, amikor meglatta a meglepetesem.Nezett korul, ki tehette, honnan johetett a meglepetes, majd rovid tetovazas utan bement.
Azt hiszem, ha minden ember, csak egyetlen masik embernek adna onzetlen szeretetet, a vilagon nem lenne maganyos , boldogtalan ember...
*fotok a netrol