Sunday, April 19, 2015

márciusi firkák..

Milyen kar, hogy a narancs/grapefruit mezok illata nem fotozhato..nincsenek illatos irasok..talan majd egyszer :)

Hat elmult ez a honap is, a marcius, es ha minden igaz vitte magaval a telet .Igazan a tavasz-tel tancanak szoktam nevezni, amikor egyetlen napon belul szazszor van tavasz es van meg tel is.Hol sut a Nap szazagra hol havazik bolondul, ugy, mintahogy a szivunk tud oromkodes kozben kalimpalni olykor-olykor.Vetkoztunk, oltoztunk , ahogy az ilyenkor lenni szokott.Megbolondit ez az ido szokta mondani Anyu.
B. elkerte a fenykepezombol a memoriakartyat , egeszen "veletlenul" eltunt kozel 2 eves gyujtemeny, ebben benne volt a marciusi honap is.
Kvantum fizikusok szerint az ido mulasa, mult jelen es jovo kozott csupan illuzio, ami a multban szep volt, ma is az, a jovoben is az marad.Nem valtozik, nem veszit ertekebol...hangzik el a tv-ben eppen Anyu szuletesnapjan.A szemem sarkanal morzsoltam el a konnyeket, nem engedtem lefolyni, kozben rabolintottam, a hiany is ilyen.Ugyanugy hianyzik.
 Toprengtem azon, hogy ilyen latvanyosan is irjak rola, mostanaban ugy tunik az eletben csak akkor lesz megtortent valami(legalabbis szamomra), ha rogzitem, kulonben a privat erzeseim, zart irasaim csak elvesznek  valahol velem egyutt,  majdnem nyomtalanul.Csak az idonkent ramszolo, ramkereso baratok hianyolasa hoz zavarba, mindenki hianyzik valakinek .
Vannak temak, kotetlen beszelgetesek melyek csak bizonyos szemelyekkel jolesok.Hianyzol, a sok joizu, raeros  beszelgetest Veled senki nem potolja.Legutobb egy honapja korul almodtam Veled, egy parkban voltunk, ultel egy padon abban a ruhaban, amit tolem kaptal.Meg ket asszony allt melletted es en.En csak megalltam nehany szora, elmondtad, hogy ennek a ket asszonynak hozzak derelyevagot:) .Ebredes utan napokig ezen mosolyogtam, mert van egy derelyevagom, igaz soha nem hasznalom, neha csorogehez, derelyet nem szoktam fozni valamiert.Az almom utan kezembe is vettem, megforgattam, probaltam kitalalni mifele uzenet volt ez.Keves sikerrel, a valasz Nalad maradt.

Aztan itt van a kutya, fodraszhoz vittem, az uj hajjal, szaggal Ginger idegenkent kezeli.Fuj ra, pupozza a hatat ha kozelit, egyszoval ugy csinal, mintha soha nem latta volna.Lola csahol, ugat;valoszinu magyarazza, hiszen en vagyok, hat nem ismersz meg? erosen vissza szeretne kapni a szeretetet, a baratsagot, a meghittseget.Szeretetet vesziteni veletlenul, akar szandekosan, ugyanolyan ketsegbeejto.


Masfel hete  plusz van felenk, +5 es +8 kozott, ejszaka meg minusz, de napkozben mar tavaszias.Ahol sut a Nap ott egeszen kellemes, eltunt a ho is, mig az arnyekos helyeken meg vannak foltok.Igy tortent, hogy Ginger, aki idokozben komoly nagyfiuva serdult, felfedezo utra indult.Be a mikrokertembe, majd ovatosan, felos leptekkel le az udvarba.Megszimatolta a nagy kaspot, a szelmalomtartot, a padot, a kocsim kereket es mint aki megijedt ettol, gyorsan folszaladt.Mar bezartam az ajtot, amikor meglattam az udvarunkban az anyjat.Arra figyeltem fel, hogy ugyanott vegigjarja, vegigszimatolja, ahol Ginger.Ujbol ajtot nyitottam, biztattam, hogy uljon ki.Majd hatraleptem es tavolbol figyeltem a nagy talalkozast, anya es fia egymasra talalasat.Hozza tartozik a tortenethez, hogy telen , osszel szamtalanszor lattam az anyat az udvarunkban.Amikor meglatta Gingert, nezte, majd lassan elindult fol a lepcson, osszeneztek a masodperc toredekeig, de mielott felert volna Ginger beszaladt, ugy elbujt, hogy nem talaltam sokaig.Elmaradt az a mesefilmekben sokszor latott osszebujos, dorgolozos jelenet.Ginger nem akart talalkozni.Sajnaltam , hogy igy tortent.


No comments:

Post a Comment