Monday, December 18, 2017

az írás öröme...

 Minden evben veszek uj kepeslapokat, akkor is, ha elozo evrol, evekrol maradt.Egesz komoly gyutemenyem van mar, szeretem nezegetni ilyenkor.
A harmadik szomszed  egyik ablakat figyelemmel kiserem miota itt elek.Elso evben tele volt ragasztva karacsonyi kepeslapokkal, sajatos megoldas, nekem tetszik.Aztan megfigyelhettem mennyire fogynak el a lapok szamai, minden evben kevesebb lett..meg ket eve amikor fotoztam talan egyharmada volt az elso evnek, de most..megdobbenve latom, hogy egyetlen lap van csak.. bizom benne, hogy a heten meg  felkerul nehany..igy tunne el minden, mulna el ami egyszer szep volt?
Irnak meg vajon levelet egymasnak emberek? vagy csak egy egy szavas  roviditeseket.. a korlatolt karakterek vilagaban nehez lehet..vagy igy lehet jol, pontosan kommunikalni?...nincs folosleges, nincs halmozas, lenyegretoro minden es mindenki.Mar nem is tomondatokban , toszavakban elunk..szerintem az egesz szemelytelen igy.Semmi meghitt intimitas nincs benne.


Ma megerkezett a kepeslap, amit a mult heten adtam fol a ferjemnek cimezve..azt mondjak soha nem szabad lebecsulni egy jol megirott levelet..egy kepeslapot sem..neha az elo szo zavart kelt, nehez a folytatas, leirva nagyobbat ut azt hiszem, maradandobb is:)
Nagy oromet okoztam a lappal, ugy erzem  magamnak is.:)


 
* az ablak 2016-ban, havazott eppen