Az elso hajas, siros babam akkor kaptam, amikor mar hatodikos voltam es a fiuk is leveleket kuldozgettek oran.Kicsit megkesett, mar nem a baba volt az elsodleges az eletemben.
Korabban volt az a neni, akinek porcelan baba gyujtemenye volt, es egyszer a kezembe adott egyet, kevesebb mint egy percig foghattam ovatosan.Levegot sem mertem venni.Onnan ered az egesz,az erzes, hogy nem akkor volt babam, amikor rendelt ideje volt.Mert mindennek rendelt ideje van, azt hiszem Predikator konyvebol az idezet, fejbol irom, most nem akarok utana nezni, hogy pontos e, az idezet tudom, hogy nem az.
Hatodikos lanykent mar nem jo idoben lett babam.Aztan valahogy vegigkisert az erzes, hogy kimaradt az igazi babazos korszakom es valami hianyzik.A valtozasaimmal persze eltompult ez az erzes, nem tudtam fogalalkozni vele.Majd lett "igazi" babam:) puha, illatos, jot ado.
De egy noben a kislany meglelheto barmikor, gondolom en.En magamban mindig megtalalom.Ujbol felerosodott a babazos korszak hianya.Evek ota neztem az angyalkakat a fenyo tetejere, eppen ilyet szerettem volna, ami varazsszeruen tunteti el a valaha letezett hianyerzest.A ruhaja, a szine, csupa tisztasagot araszt, angyalosat.Kozben Dr Zsivago is eszembe jut ha ranezek , meg az, hogy el tudnam kepzelni ilyen ruhaban nehany napomat:)megerkezni a nyaraloba telen, hatalmas hoesesben, milyen szep lenne.
Ilyen ha nem is lesz, de van mar babam, aki egyben angyalkam is, es Lara is, es en is kicsit:)
