lost cat...:(((

Orultem szombaton a hosszu hetvegenek.Itthon, nem megyunk, nem jon senki.Igazan hosszunak is tunt onnan, abbol a kora reggeli viszonyitasbol, majd kesobb visszatekintve is.Mar majdnem 7 ora volt, meg felig sotet, tavoli harangszo hallattszott  ahogy szokasos setam rottam az udvarban.Olvasni mar nem tudok  a sotetben, nem iszom kavet, teat, cappuccinot, igy lerovidultek ezek a setak.A mosas kesz, a ruhak a  szaritoban, csak a fozos kek szoknyam es az ujjatlan barna folso maradt ki.100 % pamut, jo viselet ebben a melegben, egesz heten 33 fok korul volt.Jo, hat kimosom kezzel, a napon gyorsan megszarad majd szaladok fel a hirtelen otlettol.Mar a furdoszobaban vagyok csapban a ruha, shampoont nyomtam ra es langyos vizet.Nehany masodperc multaval azt latom, ahogy a szoknya erosen kek szine oldodik ki a vizbe, a folso lassan valami egeszen mas szinu lesz.Nem kapkodom el, megrantom a vallam es elfogadom, hogy igy meg ugysem festettem ruhat, igaz mashogy sem.Atnyomkodom, nem koszos, csak a meleg miatt frissitem.Mindig  orulok a ruhak friss illatanak.
A kad fole csopogtetem, majd kesobb kiviszem.Dolgoztam a hetvegen, a Munka Unnepet egyszeru, hazimunkaval unnepeltem.Ezeken keresztul pihenve ki a nyari nyuzsgezst.Vasarnap ketszer locsoltam, delelott es delutan is, onzosegbol, mert bar a viragok meg mindig pompaznak, a labamnak is jo volt huteni a forro betont a hideg vizzel.
Ginger az udvar kozepen fekudt, fule hegyezodott, Lola rohangalta korbe, gondoltam eppen az agyara mehet..ismeros erzes:) es akkor meg nem tudtam, hogy ez lesz az utolso kepem rola igy fejben.Azota eltunt, mintha  a fold nyelte volna el.Abszolut heartbroken vagyok.Soha nem ment el, csak a nyarban szeretett szabadon setalni, neha kinezni, vagy a  szomszed garazs tetejen aludni.Egy ag odahajol, huvos es szellos lehet egyszerre.Hiaba hivom, neven szolintgatom, nem jon tobbe....Lola kimegy a lepcsore, megall abban a magassagban, ahol at szokott ugrani a garazstetorol, nez abba az iranyba, majd nez ram, es nem erti miert nem jon.Jovohonapban lett volna egy eve , hogy velunk van, hogy egy keso esten besetalt az eletunkbe, az otthonunkba.Attol tartok mar nem tudjuk unnepelni es bar tisztaban vagyok a vilagban zajlo esemenyekkel, volumenukkel, ahhoz merten az en bajom eltorpul, de mindenkinek a maga baja a nehez, legnagyobb, legfajobb.


Szamtalan fotom van rola, de talan ez a karacsonyi volt a legba'josabb...