Sunday, July 5, 2015

hálóinges napok...


...ma meg minden ugyanaz, gondolom vegig, holnaptol talan minden mas lesz.Mar nem felek, mar csak turelmetlenul szeretnek tullenni az egeszen.Vannak alkalmak, esemenyek, amikor szeretek varakozni, ez nem az.
O hogy mennyire hianyzik a hajnali haloinges mezitlabas seta a harmatos fuben, megnyugtatna.A regi kert orzi labnyomaimat, en meg az emleket, ahogy nyari hajnalonkent fesulkodes elott, fogmosas utan, haloingben mezitlab mentem a kutyaval macskakkal setalni, koszonteni a novenyeket.A szomszed kertekben szinte soha nem volt elet, nem ilyen szintu.A hajnalhoz a hallgatas illett, a simogatos nemasag.
Amikor eljartam dolgozni, mert aki otthon van is dolgozik, talan tobbet is mint nemely munkahelyen, szoval olyankor hetvegekre szukult a haloingesseg.Teli napokon neha egesz nap ugy maradtam.Nagyon szerettem azt a fele lazasagot, oldottsagot, kenyelmesseget.Aztan este persze masikat vettem  furdes utan.Semmiert nem adnam azokat a haloinges napokat.
A nyari reggeli szertartas megmaradt, a kutya fel is ebreszt ha tovabb aludnek, indulni kell setalni a kertbe, csak mar nem mezitlab, mar nem simogatjak a bokam a harmatos fuszalak.A kutyanak mindegy, csak menjunk, csak vezesse az utat, fontos legyen.Megmaradtak a haloinges napok is, papuccsal:) de ugyanugy melazhatok, abrandozhatok, mint reg...nagyon szeretek.


foto:from net