Tuesday, April 8, 2014

az asztal...


Nem tudom van e, aki emlekszik a Jobaratokbol arra a reszre, amikor a lanyok elvesztik a jatekot es lakast kell cserelniuk a fiukkal? Monika nekiesik csiszol, sikal, takarit, es amikor kesz van szol a tobbieknek, O meg hulla faradtan elalszik.:) Most valahogy ugy erzem magam, mert a hetvegen en is hozzafogtam az asztalnak, direkt orultem annak, hogy Lola horkolasa hajnal negykor ebresztett, dolgozhattam rajta.A labat feherre festettem, ami utana borzalmas lett, nem tetszett.Visszamentem, kikevertek a szek uleshuzatanak a  szinet.Ujra kentem, es most kesz.Most tetszik mar.
A csempeket kalapaccsal tortem ossze, kiraktam valami format csak ugy, magamtol, majd egyenkent leragasztottam, fugaztam, es lab festes.


(on)kritika: ha ugy nezem, szamtalan hiba van, sok helyen a resek tul nagyok, vagy a darabok.A szinek eleg korlatozottak voltak, valami elenk kek-sarganak jobban orultem volna.
elismeres: az elso darabom, a kozepen tetszik a tulipan..az elso mindenben nagyon maradando erzest ad.
Talan a hibai miatt, a tokeletlensege miatt fogom szeretni, ahogy vegigsimitom a tenyeremmel, nehany helyen megakad..eloszor el is vagtam az ujjam igy fugazas kozben, majd mindig eszembe fog jutni:)
A szekkel egyutt,( amit Panda teljesen kisajatitott) ,majd az udvarban lesz , meg nem talaltam jo helyet.

Egyszeruen imadtam minden vele toltott percet.Ahogy bezarultam agyilag, csak en voltam es az anyagok.Nem kellett sietni, megis szarnyaltam.Nem birom a siettetest, es sajnos a munkamban az van..azzal rengeteget veszit a  szepsegebol..
A kovetkezo egy falikep lesz..es talan igy , mozaikonkent majd eljutok a fazekassagig is egyszer.