Friday, December 6, 2013

a meghívó...

Ma egeszen masrol szerettem volna irni, a  2 honapos bebirol, aki hetfo reggelig van velunk.
Majd megneztem a postaladam, ahol egy nagyon kedves level vart, olyan, amilyenre nem szamitunk, csak jon, es megerint.
Egy kortars irodalmi magazinhoz hivtak meg, mint olvaso es mint magam kis irasaival gazdagito.
Biztosan nem nagy dolog, de nekem oriasi megis.

Kuldenem kell ket versem vagy prozat, es ha elnyeri a tetszesuket rendes nyomtatott magazinban hozzak le.
Na most en megvarhattam volna, hogy kinyomtatjak e vagy nem,de en az a tipus vagyok, aki ha levelet kap nem keresi a papirvagot, hanem feltepi azonnal, es keresi kinek lehet elmondani, ha jo, ha rossz hir.Ilyen vagyok.Mindig csodalkozom azon, aki csak letesz egy levelet es majd orak mulva bontja fel..


 Amit kuldeni fogok, ez az elso, tegnap irtam, le is forditottam gyorsan, es meg ket "versike", azok leforditasa nem lesz egyszeru.Ha nem lesz kinyomtatva is orulok, annak, hogy egyaltalan szoba jottem.

1.
I love those December days when such  an ideas run through while I'm walking, gloves and a warm jacket just enough, just right, because the sun is shining brightly in the cold, but  I'm not cold,  I'm well and exactly   there, where  I should  be ...

2. Ezer folyot sirtam miattad
Egyben a lelkedig  elusztam
Emlekem arckepet leakasszam
Usszon, osztodjon benned
Egyszer a hiany fajdalma ebresszen kenyszert
Kisirj magam beloled
Legyek egeto konnycsepp az arcodon
Nyomot rajzolva, ahogy tavozom
Apro, lathatatlan hegek
Mindig tudd, igy ,csak en szerettelek.../en


3.
Emberek,
egymas mellett leteznek
soha , semmit nem ereznek
csak megszokasbol szeretnek
lelegeznek,
ki,be.
Emberek,
kiket tavolsag nehezit
elszakit, eltaszit
szenvedelybol meritnek
mindent szivre vesznek
szivukkel lelegeznek
harmadik keringest epitenek.
Emberek,
kik egymas legzesebol vesznek
nem is neszelik
egymas nelkul elvesznek
annyira egyek lettek,
Emberek...