Azt hiszem nyugodtan elmondhatjuk, ez a mostani, ez az uj vilag a rengeteg valtozasaval egyet nem tudott megvaltoztatni, az emberek kozosseg formalo kepesseget.Lettek forumok, msn, text,fb, skype, blog es meg szamtalan, ahol igy vagy ugy de kialakulnak megszokott tarsasagok.Kotodunk, majd idovel ragaszkodunk egymashoz.
Mindig igy keszulok jelentosebb unnepekre, az idei annyiban mas, hogy rogzitem.Rogzitem azert, mert hiszek abban, hogy mint emberek, emberien hibazhatunk, de az uj lehetoseg megadasaban is hasonloan hiszek.Tavaly nem unnepeltem, eloszor, amiota itt elunk,ma mar tudom, hogy hibaztam.
Aztan a blogot is lezartam, kizartam magam sok jobol, sok nem jobol.Nem vigyaztam arra, amit evek ota epitgetunk ilyen latatlanul.Milyenek is tudunk lenni, plane en a hypererzekenysegemmel, jon egy banto, serto, fajo inger, es feledteti az osszes tobbi jot, szepet.Sokkal melyebb a fajas, mint a jo erzes? Talan.
Van valaki, akit nagyon megkedveltem az utobbi idoben, szeretem a gyujtemeny csokrait, a sajat vilagat, kozelinek erzem.Most elveszitettem Ot, a hianya iratja velem ezeket a sorokat.
Halas vagyok, hogy kaptam uj lehetoseget az iden, hogy van kivel unnepelhetek, van akinek suthetem a pulykam, hogy ez az unnep az elet legleegyszerusitettebb mozzanatai, a johangulatu beszelgetes, a kozbeni falatozas, az egymasra odafigyeles, az egymasnak orulesrol szol csupan, megis egyben a legfontosabbakrol.
Barmilyen vilag van, jon, az ember a masik embert keresi, mert ha nincs kivel megosztanunk a jot, a rosszat, mit er az egesz:)
Ha elvesszuk az unnepi cimet,lehetne akar egy egyszeru hetkoznap is...
* a mikrokertem egy tokkel es egy madarijesztovel bovult, mosolyt fakaszto:)
