Friday, October 12, 2012

ajándék...

 
...arra kert, hogy irjak rola  a blogban, hogy tole kaptam.


-Anya latod, egeszen lapos, vekony, feminine, konnyen a taskadba  vagy zsebedbe teheted.
Es nezd, nem kell elemet venni, csak toltod.Mostmar fotozhatod a fozesed is.-


B. osszesporolta a zsebpenzet es fenykepezot vett nekem, ami talan senkinek nem olyan nagy dolog, de ez nem egyszeru ajandek szamomra.
Tortent ugyanis, hogy nyar elejen bedoglott a kameram, es en egyszeruen tudomasul vettem.
Neha volt pillanat, amikor bosszantott a hianya, de aztan elmult.Fejben fotoztam, ahogy regen.Majd olyan gondolatom lett, vajon valamilyen ajandekozaskor, eszebe jut e valakinek.Figyelunk e egymasra annyira, hogy ne csak ajandekozzunk, de eppen azt, amire annyira vagyik.Hiszen olyan tulterhelt, rohano vilagban elunk, amikor meg sem sertodhet az ember a masikra, kulonosen nem, ha o maga is hasonlo hibaba esik.Regi megallapitasom, ebben a fejlett, gepesitett vilagban, amikor a gepek a kenyelmunket szolgaljak, azt kell, konnyitsek a napjainkat, es valoban a fizikai reszet, az ero kifejtest konnyitik is, de sokkal tobb ido szabadult igy fol, sokkal tobbet dolgozunk, sokszaluan , agyilag vagyunk tulnyomoan terhelve.Az is lehet csak en erzem igy, de nekem az agyi terheles sokkal kimeritobb.A fizikalisat masnapra kialszom mindig, a masikkal ebredem, ahogy fekudtem sokszor:)es mar megint sokat beszelek, de ez a fenykepezo ez annyira talalt;hit the spot, ahogy itt mondjuk, bar inkabb etkezeskor.
A masik, amit megmutatok, egy agynemu garnitura, paplanhuzat, 2 parnahuzat es egy parna.
Mindent elkovettem amiota itt elek, hogy bemutassam a hatterem, ahonnan jottem.Fotoval telitett konyveket hoztam, szamtalant otthonrol.Akitol kaptam, neki ez a himzes az en eletem, a folkloros reszebol a  motivumokat juttatta eszebe es ezzel ajandekozott meg.Soha meg hasonlot sem lattam.Egyelore csak igy nezem, simogatom, nem merem folhuzni...