Wednesday, April 11, 2012

porcelán fogas...

 ...csiposen hidegek a reggelek , a ragyogo Nap ellenere is.Arnyekban didergos, ha sugara eler, cirogatos.
Jatszik, csalogat ki a szabadba, egeszen a kapolnaig .Es mikozben  elerjuk, megallapitom ki tudja hanyadszor: jonak maradni minden korulmenyek kozott is, borzasztoan nehez.
A napok elgyengitig haborgasom, finom tapadokkal fekezik vagyaim.Csikot, nyomot hagyva meg igy is.
Utolag sokadszorra  olvasva is  csalodott az irasom ,  uj darabot veszitettem el a zart kapuju templommal az eletunkbol.Mondtam is , minket az Istenunk is elhagyott.
Osszel az ujsagunk szunt meg, a nyomda megtagadta a kinyomtatasat.
Onvigasz, bar minden szavaban igaz, hogy a  hit bennunk van, es ha O el is hagyott, de en nem hagyom el Ot.


Van az utcank vegen, a hegy labanal egy anglikan kapolna.Tobb, mint 200 eves,  ma is fogadja hiveit,  heti ket napra  szukitve.Szerdankent , vasarnaponkent lehet beterni, mondani egy imat,  a vegtelen csondben megtalalni a lelkibeket, ahol a csond a legbeszedesebb.


Talaltam egy porcelangombu, margareta viragmintaju ,  kedvenc kaves bogrem szinu fogast.Torekenyseget tekintve is tokeletes.Valami kozponti helyre fogom kerni, ahova a haragom, zugolodosaim folakaszthatom, hogy lassam, tudjam, magam is figyelmeztessem igy is: jonak maradni minden korulmenyek kozott, olykor igen nehez, de csak azert erdemes elni...


Apr.9/2012( hetfo ejjel)